Egyszer Szekszárdon jártam Márkvárt Janinál (nektek is ajánlom), és sosem fogom elfeledni, amikor a kék Ladával száguldoztunk a szőlőtőkék között. A repesztés közben csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy a legtöbb kadarkája már majdnem 100 éves. Ha ez csak engem nyűgöz le, akkor ne is olvass tovább. 

Szerintem egészen elképesztő érzést és látványt nyújt, amikor egy 80-100 éves szőlőtőkét van lehetőséged meglátogatni – arról nem is beszélve, amikor az öreg tőkék borát módodban áll meg is kóstolni. 

A világ legidősebb szőlőtőkéjére vonatkozó információk sajnos nem olyan egyértelműek: a Guinness Rekordok Könyve szerint ugyanis a legidősebb szőlőtőke – ami még mindig terem – több, mint 400 éve lett elültetve. Ez tőlünk nem is olyan messze, Szlovéniában a Dráva folyó mentén, Maribor közelében található. Ennek örömére egyébként múzeum is épült köré, sőt évente fesztivált is szerveznek a különlegesség tiszteletére. 

Szlovénia régi helyi kékszőlő fajtája, a Žametovka terem rajta, ami egy nagyon gazdag, zamatos és egészen édes vörösbort ad. (Bár van, aki szerint ez így konkrétan ihatatlan, én azért mégis megkóstolnám.) A világ legidősebbjének kikiáltott szőlőtőkéje egyébként minden évben összesen 100 palack (250 ml-es) bort ad. 

És itt a csodatőke. Fotó forrása: maribor-pohorje.si

Ezzel szemben Pécsett viszont egy feltehetőleg 500 éves korhoz közeli (!) szőlőtőke figyel, egy szűk udvarban, nem messze a városfaltól, ám annak tulajdonosa próbálja azt távol tartani a kíváncsiskodóktól.

Tudtad?

Az első szüretre általában a szőlőtőkék telepítését követő 3. évben lesz lehetősége a borásznak, és úgy 30-50 évenként érdemes újratelepíteni azokat (ez persze borvidéktől, fajtától és a szőlész-borász döntésétől is függhet).

A nézetek ezzel kapcsolatban megosztóak: sokan vallják, hogy minél idősebb a szőlőtőke, annál mélyebb, koncentráltabb és jobb minőségű bort fog adni. Viszont vannak ellenpéldák is, például amikor a kaliforniai Stags’ Leap Wine Cellar 1976-ban egy 3 éves tőkéről szüretelt borral körözte le a legnagyobb francia tételeket, vagy idézzük fel Szepsy István elméletét, aki szerint a kor előrehaladtával csökken a szőlő növekedési ereje, ráadásul a betegségekre is egyre inkább hajlamos lesz. 

Ráadásul az öreg tőke kifejezés sem utal mindenhol ugyanarra a korra: van, ahol a 35 évesnél idősebb, másutt pedig az 50 évnél idősebb tőkéket hívják így. A borospalackok címkéin ilyenkor ezeket a jelzéseket olvashatjuk: 

• vieilles vignes (francia borokon)
• old vine (újvilági borokon)
• alte Reben (német és osztrák borokon)
• stare trte (a fent említett szlovén boron)
• itthon ilyen például a Vida Szekszárdi Öregtőkék Kadarkája 2015, amely a több, mint 90 éves ültetvényekről született, és amelyet ITT meg is rendelhetsz!

Szóval ha ezt olvasod egy címkén, akkor kezeld inkább a kifejezést egyszerű információként, mint a minőségre utaló jelzőként.