Winelovers

A borkóstolás ideális körülményei

Fények, illatok, borok sora...

2020. július 15. - Winelovers

szaglas_1.jpg

Az érzékszerveink csalókák. Hányunkkal történt meg, hogy egy kedvenc dalunkat a Balaton partján lábunkat a stégről a vízbe lógatva hallottuk meg először, miközben a koraesti szél cirógatta a combunkat, egy badacsonyi rozéval a kezünkben? Milyen lehet ugyanaz a badacsonyi rozé a karácsonyi vásár cudar szelében, amikor az alsó ajkunkat nem a nyári szél, hanem a gyapjúsálunk cirókálja?

Szerző: Kis Hajnalka

Címlapfotó: Winelovers 100 / Szmodits Balázs

 

A körülmények befolyásolják az érzékszerveinket, az érzékszerveink pedig befolyásolják az érzéseinket. Csakúgy, mint a jól megépített kártyavár megtartásához, az érzékszerveink objektivitásának megőrzéséhez is meg kell tanulni kizárni a felesleges „szelet”.

Először is szögezzük le, hogy mi is a borkóstolás és az iszogatás közti különbség.

Kezdő borivóként amikor felbontunk egy üveg bort, előfordul, hogy nem is figyelünk oda arra, hogy mi hatol be az orrunkba és az ízlelőbimbóinkba. Erre kifejezetten fel és elő kell készíteni az érzékszerveinket, amelyek csakúgy, mint a hároméves kisgyerek figyelme, nagyon gyorsan elkalandoznak, ha valami erősebb, vagy érdekesebb íz, illetve illat, vagy egyéb élmény köti le őket.

A borkóstolás célja, hogy minél jobban elemezni tudjuk a nedűt. Megnézzük, megszagoljuk – ekkor kinyitjuk az emlékezetünkben élő illatfiókokat és felcímkézzük az egyes illatokat, darabjaira szedjük az italt, majd a szánkba töltve ugyanezt tesszük az ízekkel. Akinek volt gyerekkorában illatfelismerő játéka, az tudja, hogy hányszor fordul elő, hogy a nyelveden van, hogy mit érzel, de egyszerűen nem bírod kimondani. Gyakorlattal és megfelelő körülményekkel mindez egyre egyszerűbbé válik.

Lássuk közelebbről, hogyan lehet ideális formába hozni a környezetet és magunkat is ahhoz, hogy az első randink a borral a lehető legtöbb információt árulja el a partnerünkről.

 

Kezdjük a fizikai hozzávalókkal

A palack legyen az italhoz előírt hőmérsékleten, ne rázogassátok, ne ütögessétek az üveget, hogy az esetleges üledék ne kavarodjon fel benne. A pohár legyen tiszta, illat-, és ízmentes. Tartsatok magatok mellett egy tiszta szalvétát is, amivel felitatjátok az esetlegesen asztalra csepegett nedűt – nem, a konyharuha és a szivacs nem jó, mert illata, több napi használat után pedig szaga van.

 

Hol és hogyan kóstoljunk?

A bornak lélegezni kell, adott esetben dekantálásra, hűtésre, oxigénre van szüksége, de azt sokszor elfeledjük, hogy a kóstolási csatorna másik végén mi állunk, és nekünk, valamint a kóstolásra kijelölt helynek legalább olyan formában kell lennünk, mint a jó bornak.

Próbáljatok meg az érzékszerveitek számára ingerszegény környezetet és (lelki)állapotot találni.

Látás

Lehetőleg mindent pakoljatok el az asztalról. Mesterséges fénytől és kápráztató lámpáktól mentes, egyszerű helyen kóstoljatok.

Szaglás

Ne legyen semmi a közelben, ami elvonhatja és lekötheti az orrotok figyelmét. Ide tartozik a rotyogó gulyásleves, a szelet torta, tavaszi virágcsokor, de a gyertya, az asztalra kitett mogyoró vagy a gyümölcsös tál és az „illatozó” biokuka is. Az orrunk híres arról, hogy milyen hamar elpunnyad, kevés időnk marad tehát arra, hogy az érdeklődését kihasználjuk és a pohárban lévő italra koncentráljuk. Ne tegyük kacskaringóssá az útját egyéb illatokkal. A környező illatok mellett érdemes elkerülni a saját illatokat, szagokat is (hónaljszag, de ugyanakkor hónaljdezodor, szappan, arckrém, hajlakk, és legfontosabb: NO SMINK, NO PARFÜM…)

Hallás

Ezt mindenki tudja, hogy akik az egyik érzékszervükről le kell, hogy mondjanak, érzékenyebbé teszik a körülvevő világra a maradék érzékszerveiket. Aki nem lát, automatikusan jobban támaszkodik a fülére. Nem akarunk odáig nyúlni, hogy sállal lekötött szemmel és füldugóval kóstoljatok, de kapcsoljátok ki a zenét és a környező zajokat – utca beszűrődő zaja, a TV a szomszéd szobában, mikrohullámú sütő zúgása, miegymás.

Ízlés

Biztos vagyok benne, hogy Hofi Géza után haknizni egyértelmű bukást jelentett. Ennek analógiájában kóstolás előtt ne tegyétek ki az érzékszerveiteket erős élményeknek, beleértve, de nem kizárólagosan: étel (legyen az csípős, cukros, sós vagy savanyú), kávé, egyéb alkohol, és – idegfeszítő dobpörgés – fogkrém. Ha fogmosás után vagytok kényszerűek kóstolni, akkor hosszan és csak vízzel öblítsetek, és a fogmosás után várjatok legalább két órát.)

Tapintás

Itt is kerüljétek a zavaró körülményeket: macska az ölben – mellesleg rendszerint dorombol, lásd fentebb – szúrós pulóver, fájdalmas magassarkú cipő, melegvizes lábfürdő. 

Nem viccelünk. Bár nem szeánszra és meditációra készültök, de éppen az általában leggyengébb érzékszerveiteket – az orrotokat és az ízérzékeléseteket hívjátok felismerő munkára, ezért el kell csitítani a többit, nyugton kell őket hagyni, hogy ne vonják el a figyelmet.

A bor eltérően jut el hozzánk attól függően is, hogy fáradtak vagy kipihentek, jó- vagy rosszkedvűek vagyunk-e. Az illatokat pedig lehetetlen úgy felcímkézni, ha nem tudunk eléggé koncentrálni rájuk. Próbáljátok minél jobban betartani az ingerszegény környezet és nyugodt lelkiállapot előírást és magatok is meg fogtok lepődni rajta, hogy milyen sokféle eltérő illatot és ízt fogtok felismerni egy gyümölcsös, nyári aperitifban.

wl_rendezvenyek_altalanos_1000x563.jpg

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!

süti beállítások módosítása