Így nyírja ki borvidékeinket a felmelegedés

Mi lesz 2050-ben?

2016. november 15. - Winelovers

frost_on_grape_vines.jpg

Egy amerikai kutatás szerint a top bortermő vidékek hamarosan nem lesznek képesek a megszokott minőség fenntartására, egyes borvidékek teljesen megszűnnek, miközben újak keletkeznek. Az optimista és a pesszimista szakértők egy dologban biztosan egyetértenek: a változás itt van.

Az alábbi térkép pontosan mutatja, mely területeken volt extrém szárazság tavaly. A borvidékek, mint Napa (Kalifornia), Bordeaux és Burgundia (Franciaország), Rioja (Spanyolország), Douro (Portugália) vagy Barossa (Dél-Ausztrália) voltak a legnagyobb aszálynak kitéve.

Ezzel párhuzamosan a (még) nem éppen borairól híres Nagy-Britanniában virágzásnak indult a pezsgőpiac: egyre több francia Champage-ház dönt úgy, hogy észak felé veszi az irányt. (A pezsgő alapanyagához a hűvösebb területek a megfelelők, ezért is nem rögtön a borkészítés robbant be a szigetországba.)

climate-change-wine-western-europe.png

Rengeteg vélemény és számítás napvilágot látott már a klímaváltozás témájában, ami viszont biztos, hogy borvidékeink már sosem lesznek olyanok, mint eddig. A hőmérséklet emelkedésének hatásai már jelen vannak: kiszámíthatatlan időjárás, szélsőséges hőmérsékletek, komoly tavaszi fagyok, egyre gyakoribb jégesők, vagy a szépen lassan eltűnő átmeneti évszakok...

Vajon mi lesz még?

A pesszimista szakértők szerint a század végére teljesen eltűnnek például a spanyol borok. Az optimista szakértők szerint viszont az alkalmazkodó borkészítési technológia igenis megmentheti a nívósabb borvidékeket. Jöhetnek az új szőlőfajták és az éjszakai szüretek, itthon is komoly, modern klímamodellek készülhetnek el. A növekvő csapadékmennyiség miatt a szőlősgazdágnak egyre inkább figyelniük kell majd az eróziós károk mérséklésére is, például a szőlősorok közé vetett növénytakaróval. Ezen kívül az eddig kedvezőtlennek számító kitettségek, mint például az északra néző dűlők vagy az árnyékosabb területek a jövőben preferálttá válhatnak.

Ezen felül magának a szőlőnövénynek is alkalmazkodnia kell. "Az alkalmazkodás csodálatos képesség, ugyanígy van ez a szőlőknél is. Amikor a víz kevés, a terméskorlátozás (ami minden minőségi bor készítésénél alapvető) magától megoldódik" – Winefolly.

montes-dry-farming-berry-comparison.jpg

Számíthatunk arra is, hogy például a térképen pirossal jelölt helyeken nélkülözhetetlen lesz az öntözés, miközben máshol direkt elhagyják azt. A híres chilei Montes pincészetnél például megállapították, hogy szőlőik – az öntözésnek nélkül – sokkal ellenállóbbak, mint valaha. "Lassan elkezdtük csökkenteni a víz felhasználását, és két dolgot tapasztaltunk: a szőlőnek kevesebb víz is elég, illetve a módszer által sokkal ellenállóbb és koncentráltabb bogyókat kaptunk" – mondta Aurelio Montes.

Portugália Duoro borvidékén például a 2012-es szárazság ellenére sem álltak át az öntözésre. Kisebb mennyiségben bár, de a termelők így is ki tudtak jönni legjobb portói tételeikkel: amik egyébként különösen gazdagok, teltek voltak. 

Ausztráliában is remekül alkalmazkodtak, ugyanis olyan ellenálló fajtákat kezdtek el telepíteni, mint a tempranillo, grenache vagy a mataro (aka mourvèdre). Trentinoban pedig kifejlesztettek egy olyan térképészeti rendszert (PICA), ami folyamatosan figyeli a talajban található víz szintjét, és ehhez igazítva alakítja a fajták egyedi öntözését. Ezzel pedig nemcsak csökkenti a vízfelhasználás mértékét, de emeli a minőséget.

Szóval a klímaváltozást nemcsak a bőrünkön, hanem a borunkon is érezhetjük. De ha érdekel, hogyan lassíthatod a folyamatot, nézd meg Di Caprio legújabb filémjét!

Főkép

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!