Tanuljunk a Bordeaux-i borvidékről

7 perc alatt bemutatjuk a világ egyik leghíresebb borvidékét

2020. június 03. - Winelovers

bordeaux-4393142_pixabay_1280.jpg

Bordeaux minden kétséget kizáróan a világ egyik leghíresebb borvidéke. A bortermelő vidék Bordeaux városa környékén terül el, Franciaország nyugati partjainál, az Atlanti-óceán tövébe

Szerző: Kis Hajnalka

Fotó: www.compassandfork.com

A terület alakra valójában egy jobbra borult ipszilon, aminek a lába és az alsó szára alatt van a Bal part, a felső szára fölött a Jobb part, a két szára között pedig „Entre-deux-Mers”, szó szerint a két tenger közti – valójában két folyó közé eső – rész. Földrajzilag az ipszilon lába a Gironde torkolati folyó, az alsó szára a Garonne, a felső a Dordogne folyó.

A Bal és a Jobb part Chateau-iból – birtokairól – híres vörösborok származnak, a köztes részen inkább fehérborokat termesztenek.

Mit választ ketté a Gironde?

A Bal parton – Délen – a torkolat közelében találjuk a bortermesztő dűlők egy részét. Itt található „Médoc”, részei többek között St-Estèphe, Pauillac, St-Julien és Margaux vidéke.

A torkolati folyó által enyhített nappali-éjszakai hőmérséklet-különbségeknek köszönhetően itt kisebb a fagykárveszély. A talaj legnagyobb részt lapos, kavicsos talajtakaró, alatta mészkővel, bár a pontos összetétele birtokról birtokra változhat. Nem ritka a száz hektáros – vagyis akár egy négyzetkilométeres – birtok sem.

A Bal parti borokat 1855-ben osztályozták először. Ennek eredménye lett egy azóta is változatlan, ötemeletes hierarchia, amelynek csúcsán öt birtok trónol: Lafite Rothschild, Latour, Margaux, Haut-Brion és Mouton Rothschild, az „elsőosztályú dűlők” (vagyis Premier Cru). Ezeket másod-, harmad-, negyed-, és ötödosztályú dűlők követik.

A Jobb part – Észak – talajtakarója mészköves, kevesebb kaviccsal és több agyaggal. Ezen a területen van többek között Saint-Émilion és Pomerol. Előbbi az Angelus vörösről, utóbbi a Petrus vörösboráról híres, aminek 2016-os példánya bizony közel másfél-millió forintba kerül.

A Jobb partot először 1955-ben, a St. Emilion osztályozással vették számba. Ezt a rangsorolást gyakran felülvizsgálják, jelenleg 10 évente. Legutóbb 2012-ben adták ki a legfrissebb sorrendet, és több éves jogi vita követte. Képzelhetitek! A következő felülvizsgálat 2022-ben lesz.

Mellesleg a Chateaux Petrust tiszteletből szokták az 1855-ös Premier Cru tagjaként is emlegetni, mostmár tudjátok, hogy tényleg csak tiszteletből lehet, hiszen Petrus a Jobb parton van, amire az 1855-ös osztályozás nem vonatkozik.

bordo_terkep_a4.jpg

 

Mitől egyedi Bordeaux bora?

Sok borvidékhez köthető egy bizonyos szőlőfajta. Tudjuk, hogy Kalifornia a zinfandel hazája, Tokajt pedig sokan a furminttal azonosítják, ahogy Sopront a kékfrankossal.

Bordeaux nem egy fajtáról, hanem a házasításról híres.

Olyannyira, hogy létezik egy úgynevezett Bordeaux blend, amiben – ábécé-sorrendben – cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot keveredik túlnyomó százalékban, malbec, petit Verdot, és még számos más fajta kiegészítésében.

Ezt a receptet a világ szinte minden országa átvette, ez alapján készülnek a toszkán „Supertuscan” borok, és Magyarországon is több sikeres megvalósítás ismert.

Az eltérő környezeti adottságok miatt a Bal part a cabernet sauvignon hazája, a Jobb parton pedig több a Merlot.

És bár a bor mindkét parton azonos fajták házasításával készül, mindketten a saját kutyájuk fiát részesítik előnyben: a Bal parti borok nagyobb százaléka cabernet sauvignon, amit merlot egészít ki. Ezek a borok testesebbek, férfiasabbak, nagyobb a tannin tartalmuk.

Évtizedekbe telhet, amíg a legértékesebb, Premier Cru üvegek megérnek a felbontásra. Sokat eleve ezzel a feltétellel palackoznak, még kirívó csersavakkal és magas savtartalommal, amelyek időben egymáshoz érnek, a frivolitások úgymond megszelídülnek.

A Jobb part boraiban a Merlot uralkodik, amelyet cabernet sauvignon és franc egészít ki. Ezek gyümölcsösebbek, lágyabb kortyúak, kevesebb tanninnal és alacsonyabb savtartalommal.

Ezek a borok fiatalon jobban élvezhetők.

Lehetséges ekkora különbséget elérni? Hát persze! A szőlőfajta azonos, de máshol termelődik, és a keverési arányt akár öt százalékkal eltolva, nem csak a bor ízét, de akár az élettartamát, illetve azt a dátumot is megváltoztatjuk, amikor palackozás után érdemes felbontani.

Nagyon komplex folyamatról van szó, amit a pincék szinte matematikai pontossággal követnek, hogy évről évre replikálható bort készíthessenek.

További érdekességként említjük meg, a minőség kifejezett bizonyítékaként, hogy a bordeaux-i bort már „en primeur” árulják. Ez azt jelenti, hogy jóval a palackozás előtt, már a szüretet követő tavaszon felvásárolható. A felvásárlók ezzel ugyan zsákbamacskát vesznek – már amennyire például egy svájci óra zsákbamacska lehet –, de mindenképpen pénzt takarítanak meg, a pincék pedig idejekorán nyereséget termelnek, amelyet a következő termőévbe forgathatnak.

Aki szeretné megérezni a bordeaux-i bor különlegességét, az a fenti példáknál jóval alacsonyabb áron is kóstolhat belőlük. Próbáljátok ki a bal-parti bordeaux-blendet. Egyedi élményt nyújt! Aki pedig ennél is többet akar tudni a borvidékről, látogasson el Bordeaux-ba, a címlapfotón látható bormúzeumba, a La Cité du Vin-be, ott tényleg minden kérdésére választ kap az ember.

borkollegium-altalanos_1000x563.jpg

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!