Mitől bio a biobor? - 1. rész

Ökológiai gazdálkodás, karbonlábnyom

2020. június 25. - Winelovers

piknik_par_pezsgo_istock_1.jpg

A mai marketing gondoskodott róla, hogy a borfogyasztók egy palack láttán a látóhatárunkat elárasztó szőlőtőkéket, naplementében kóstoló, romantikus és hangosan kacagó párokat, és egészségtől kicsattanó szőlőszemeket képzeljenek el. A valóságban ennél jóval bonyolultabb a „bio-képlet”.

Szerző: Kis Hajnalka

A hagyományos szőlőművelés a fotoszintézishez, vagyis a szén-dioxid elnyeléssel gyümölcscukrot termelő és oxigént felszabadító funkciójával elvileg környezetbarát folyamat. Hányan vagyunk tisztában a szőlőművelés és borkészítés során környezetszennyező eljárásokkal és azzal, hogy miként lehet ezek hatását csökkenteni?

A szőlőtől a palackig tartó folyamat több lépése lehet környezetvédelmi szempontból megkérdőjelezhető. Nemcsak a talajt szennyezi a szőlőművelés, de a költségcsökkentés, vagy a biztosabb siker okán a borkészítés egésze terhelheti a környezetet.

  1. A második világháború után megkezdődött a műtrágya tömeges felhasználása. Ehhez jött idővel a nagyobb birtokok benzines vagy dízel gépekkel történő betakarítása, a szőlőbetegségeket, gombákat és penészt kiiktató, utóbb a helyi csatornába jutó növényvédőszerek használata, és a kártervők elleni vegyszeres küzdelem. A sok műtrágya és a rovarirtószerek károsítják az ivóvíz-hálózatot, felborítják a talaj természetes egyensúlyát, ami szinte „függőként”immár igényli a műtrágyát, hogy megfelelő mennyiségű tápanyagot – elsősorban nitrogént, foszfort és káliumot – biztosíthasson a szőlőnek.
  2. A pincében a palackok tisztítása, a gépek működtetéséhez felhasznált energiaforrások, a csomagolási méretek és fajták, valamint a késztermék szállítási távolsága és a forgalmazási módszerek számítanak. Egy angol étterem kereskedelmi igazgatója igazolta, hogy súlyosabb palackokért a fogyasztók például hajlandóak több pénzt kicsengetni. Bár a vastagabb üvegek nagyon szépek és elegánsak, karbonlábnyomuk is jóval nagyobb, hiszen többe kerül őket gyártani, tárolni, mozgatni, szállítani.
  3. A borkészítés első lépése, az alkoholos erjesztés mellékterméke közvetlenül a légkörbe kerülő szén-dioxid, ami megnöveli valamennyi szőlőtermelő és borivó szénlábnyomát.

Lényeg, ami a lényeg: 1 palack bor előállítása a különböző tanulmányok szerint 0,6-1,2 kg szén-dioxid termelésével jár, ami egyébként az alábbiakból adódik össze:

karbon_labnyom_slideshare_net.jpg

Forrás: slideshare.net

Pár évtizeddel ezelőtt ezeket a számokat még el lehetett hallgatni a fogyasztók előtt, mára az interneten mindenki számára elérhetőek a dokumentumok, nincsenek titkok. A világhírű cégek szerint maguk a fogyasztók is a környezettudatos cégeket fogják előnyben részesíteni, hiszen a fiatalabb generációk egyre inkább szeretnek a színfalak mögé látni és tudatosan választanak termékeket.

Miért nem áll ki akkor minden termelő a környezetvédelem mellett?

 

A környezetvédelemhez komoly pénzbefektetésre van szükség, amit sok bortermelő eltérő okok miatt nem képes előteremteni.

Lehet, hogy nem ismerik az esetleges pályázati lehetőségeket, lehet, hogy nem is tudják, hogy mit tehetnének a környezetbarát munka érdekében. Sokszor a teljes egzisztenciájukat is fenyegetheti egy ilyen átállás, hiszen a régóta használt gépeket újakra cserélni, megfelelő tapasztalattal rendelkező pincemestert fizetni, vagy akár csak egy többéves iskolát elvégezni komoly bevételkiesést jelenthet a ráfordított idő és pénz miatt.

Mit tehetnek azok a pincék, akiknek van lehetősége környezetvédelemmel foglalkozni?

 

A több évtizede ismert „biológiai gazdálkodás” vagy „ökológiai gazdálkodás” és annak tanúsítása az egyik legkézenfekvőbb lépés. További lehetőség a biodinamikus átállás, a biodiverzitás elősegítése – vagyis a birtokon, a tőkék és sorok között megjelennek a kártevőket távoltartó növények és állatok is.

Néhány éve már divatos szó a fenntartható gyártás, ami a szőlőművelésben sokféle értelmezést kaphat. Alapvetően a takarékos és gondosan megválasztott, környezetvédő források felhasználását jelenti, és az aktív megvalósulása a „regeneratív szőlőművelés”, amely egy lépéssel tovább megy a fenntarthatóság útján, és aktívan próbálja helyreállítani a mesterségesen felborított arányokat a birtokon és a pincében egyaránt.

Mit tehetünk mi? Elég-e a bio címkéjű borokat megvásárolni?

 

Minden apró lépés segít. A bio jelöléssel felcímkézett borok garanciát jelentenek arra, hogy a termelő betartotta az ökológiai gazdálkodás előírásait, követelményeket. Ezen felül is tehetünk viszont lépéseket, ha úgy érezzük, hogy számunkra fontos a környezetvédelem a hobbink élvezete során is:

  • Lehetőleg válasszunk helyi termékeket! A bor szállítása nagyon megterhelő a környezet számára.
  • A hulladék-ártalmatlanítás és újrahasznosítás a mi feladatunk. Ne feledkezzünk meg róla!
  • Vásárlás előtt ismerkedjünk meg a termelővel és a módszereivel: sok kis termelőnek nincs elég forrása ahhoz, hogy tanúsíttassa a termékeit, de ez nem jelenti azt, hogy nem tartja be – vagy éppen nem szárnyalja túl az előírásokat. Az interneten, telefonon vagy a közösségi oldalakon gyorsan tájékozódhatunk. Használjuk ki ezt a lehetőséget, segítsünk a kisebb borászatoknak!
  • Legyünk tisztában a jelentésekkel: a bio, biodinamika, fenntartható és regenerációs kifejezéseket most csak érintettük.

Ha érdekel, hogy mit jelentenek pontosan, akkor kövesd a cikksorozatunkat. Konkrét részletekkel mutatjuk be, hogy mit jelentenek ezek a kifejezések, hogy ti is tudatosan választhassatok termékeket és termelőket!

wl_rendezvenyek_altalanos_1000x563.jpg

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!