Gyorstalpaló fehér-, vörös- és rozéborokról

Nemcsak a szőlő színe a különbség: kékszőlőből is lehet fehéret

2020. július 21. - Winelovers

wine-myths-header.png

Több ezer különböző fajta bor van világszerte, a 3 alap kategóriába azonban legtöbbjük besorolható. Ezekhez a “skatulyákhoz” tartozik pár közös tulajdonság is. 

Szerző: Klein Pál

A bor a szőlőfajták széles választékából származik, mindegyikük meglehetősen különböző ízű. Ráadásul a szőlőművelés helye is jelentősen befolyásolja az ott termelt bor ízét, hiszen nagyon nem mindegy, hogy a Kunságban vagy Tokajban készítik el ugyanannak a fajtának a borát, nem is beszélve az országok, kontinensek közötti különbségről. Megértjük hát, hogy a borválasztás ijesztő lehet. Ezért készítettük számodra ezt az egyszerű útmutatót a borfajtákról, ami segít majd az ízlésed szerinti legmegfelelőbb bor kiválasztásában.

 

Vörösbor

Kezdjük egy ténnyel, ami sokak számára talán meglepő lesz: nem minden fehérbor készül fehérszőlőből. A vörösbor azonban mindig kékszőlőből készül. A fehér- és a vörösborok közötti elsődleges különbség nem a gyümölcs színében, hanem a bor készítésének módjában keresendő.

Vörösbor készítése során a borászok úgy erjesztik a szőlőt, hogy közben a héját nem távolítják el. Ha mégis megteszik, fehér marad a bor színe. Itthon is alkalmazzák ezt a módszert, készülnek Szekszárdon például fehér kadarkák.

Normális esetben viszont a bort a lehető leghosszabb ideig héjon áztatják, ez az időtartam öt naptól akár hetekig terjedhet. A szőlő héja aromában, színben és tanninoknak nevezett vegyületekben gazdag. Ezek a szájpadláson száraz érzetet kiváltó tanninok adják a bor testét és állagát, így a vörösbor jelentősen eltérő élményt nyújt, mint a fehérbor.

A vörösbort általában nagy, nyitott edényben erjesztik. Ez további lehetőséget kínál a borászoknak az aromák kivonására a szőlő héjából. Ez úgy történik, hogy alaposan megdolgozzák, nyomkodják, keverik a bort, miközben erjed, hogy a lehető legtöbb természetes összetevőt szabadon engedjék.

A vörösborokat általában tölgyfahordóban érlelik, hogy a szőlő(héj) éles aromáját lágyítsák. Ezzel szemben a fehérborokat általában rozsdamentes acélból készült tartályokban érlelik, érintetlenül hagyva annak virágos és citrusos jegyeit.

 Vörösborok fajtái

A vörösborok aromája, íze, teste és alkoholszintje változatos. A legfőbb tényezők, amelyek megkülönböztetik az egyik vörösbort a másiktól és amire érdemes odafigyelned: a szőlőfajta, a szőlőtermesztés helye, illetve az alkalmazott speciális borkészítési technikák.

Most ismerjünk meg néhány népszerű vörösbor alapanyagot, közülük 1-2-vel valószínűleg már te is találkoztál:

A cabernet sauvignon egy nagyon testes bort adó fajta, merész aromákkal, a feketeribizli és a szeder erőteljes jegyeivel. Gazdag aromája tökéletesen illik vörös húsok mellé.

A merlot közepesen testes bor ad, lágy tanninokkal, cseresznye és más bogyós gyümölcsök jegyeivel.

A pinot noir az előzőeknél könnyedebb bort ad, lágy tanninokkal és magas savtartalommal. Gyakran szerepel a drágább árkategóriájú borok között, mivel szeszélyes és nehezen termeszthető, más népszerű fajtákhoz képest.

A kékfrankos egy savhangsúlyos, gyümölcsös, zamatos, fűszeres bor, közepes tannintartalommal.

A kadarka bora jó érés esetén kiemelkedően fűszeres, zamatos. Kötöttebb és löszös talajon magasabb minőségű, testesebb vörösborokat, míg lazább homoktalajon vékonyabb, üdébb borokat eredményez.

 

Fehérbor

Általában üdébb, friss gyümölcsös ízekkel, mint például a citrusfélék, csonthéjasok vagy akár a frissen vágott fű: a fehérbor egy más világ a vörösbor után.

Amint említettük, a fehérbor készítése különbözik a vörösborétól. A fehérbor erjesztése előtt a szőlő héját és a magokat eltávolítják, és a szőlőből áttetsző levet préselnek, majd ezt a levet erjesztik.

Kivételek természetesen itt is vannak: bizonyos fajták (például szürkebarát) héjában van színanyag, így ha a borász nem figyel oda, akarata ellenére megjelenhet kis pír a fehérborban. Szándékosan is lehet teltebb, mélyebb színeket előhozni a fehérszőlőből, ez a manapság nagyon divatos narancsbor lényege.

Míg a fehérborok többségét rozsdamentes acélból készült tartályokban érlelik, egyes borokat (mint például a chardonnay) tölgyfahordóban érlelik, akárcsak a vörösborokat. Ez adja ezeknek a boroknak az egyedi aromáit, vajas állagát és mogyorós jegyeit.

A fehérborok gyakran könnyebb ételekkel, például halakkal, tésztákkal és salátákkal vannak párosítva, így megbocsátható, ha úgy gondolod, hogy a fehérbor egy egyszerű, könnyen fogyasztható ital. Vannak azonban hihetetlenül összetett fehérborok a piacon, lásd akár a már említett hordós érlelésű chardonnay-t.

Fehérborok fajtái

A fehérborok aromája széles skálán mozog. Hidegebb éghajlaton (német vagy osztrák borvidékeken) gyakran magasabb sav- és alacsonyabb alkoholtartalommal rendelkeznek, mint a melegebb éghajlatról (Ausztrália vagy Chile) származó társaik.

Most figyelmedbe ajánlunk néhány népszerűbb fehérbort (szőlőfajtát):

A sauvignon blanc könnyen fogyasztható bornak tekinthető, mivel sokféle ételhez párosítható. Általában pikáns, citrusfélék és trópusi gyümölcsök jegyeivel.

A (rajnai) rizling aromában gazdag és sokoldalú. A zamatosan édestől kezdve a rendkívül száraz borig mindennel találkozhatsz. Nagyon magas savtartalmú, számos gyümölcsös ízzel.

A pinot gris vagyis a szürkebarát egy újabb, könnyen fogyasztható bor. Többféle étellel párosítható, beleértve a kézműves sajtokat. Savasságáról, valamint zöldalmás és citrusos jegyeiről ismert.

A chardonnay kemény karakterű, de finom savérzetű, fajtajelleges zamatú, telt, széles felhasználási skálájú. Kitűnő pezsgőalap lehet, de kiváló minőségű bor, sőt különleges minőségű, akár természetes édesbor is készíthető belőle.

A furmint őshonos Magyarországon. Bora savdús, jellegzetes, finom illatú jól aszúsodik, ez a tokaji aszú fő fajtája.

 

Rozébor

A rozé az elmúlt néhány évtizedben lett ennyire népszerű. A titok a frissességében, gyümölcsösségében keresendő.

Az általános tévhitekkel ellentétben a rozébor nem a kékszőlő és a fehérszőlő keverékéből készül.

A rozét hasonlóan készítik, mint a fehérbort, vagyis a mustot hamar elválasztják a héjtól (amiben a színanyag van) és nagy rozsdamentes acéltartályokban erjesztik. A rozé lazacos/barackos/pink árnyalatát az adja, hogy a héj azért valamennyi időt (pár órától legfeljebb egy napig) a must “társaságában” tölt és ezalatt “megfogja”.

Rozéborok fajtái

Rozébor gyakorlatilag bármelyik kékszőlőből készíthető. Leginkább kékfrankos, kadarka, zweigelt, merlot, cabernet sauvignon és cabernet franc jön szóba. Magyarországon leggyakrabban kékfrankosból készül. A legkedveltebb rozéborok a villányi, szekszárdi és balatoni borvidéken készülnek.

Mint láthatod, a világ tele van különféle, kóstolásra váró borokkal, mi épp csak a felszínt kapargattuk. Még csak nem is említettük a pezsgőket, a finom desszertborok soráról is cask említést tettünk.

E három legnépszerűbb stílus alapszintű ismerete azonban jó kiindulási alapot jelent, mivel ezeknek is rengeteg képviselője, további részhalmaza van, megismerésük ugyancsak időbe telik.

borkollegium-altalanos_1000x563.jpg

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!