A Vitis Vinifera bortermő szőlőféléktől ered a hazánk területén ma termesztett szőlőfajták nagy része. Hogy a különböző fajták honnan származnak, azt nem tudhatjuk biztosan, mégis megannyi történet magyarázza a nevük eredetét. Ábécé-sorrendben bemutatjuk a legérdekesebbeket!

Kép: https://www.epicurious.com/

Szerző: Borda Kriszta

Cabernet franc

A „cabernet” kifejezés a Carmeneth szóból származik. Egyes feltételezések szerint az angol „carmine” (vagyis karmazsinvörös) szó a cabernet bíbor színére utal, egy másik teória szerint azonban eredetileg az arab nyelvből származik, és bort jelent.

A cabernet franc a bordeaux-i cuvée egyik fő alkotóeleme, Bordeaux-ban az 1600-as években „Bouchet” néven vált ismertté. Nevének pontos eredete máig tisztázatlan, de vélhetően „Franciaország fekete bora” latin megfelelőjének leszármazottja. A szintén nagy számban előforduló Loire-völgyben, Breton néven vált híressé.

Cabernet sauvignon

A bordeax-i cuvée másik híres alapanyaga a nevét a francia „sauvage” szóból kapta, melynek jelentése vad. Ezzel a szőlőfajta kialakulására utal,

Chardonnay

A chardonnay összeforrt Burgundiával, ezért nem meglepetés, hogy innen ered a szőlőfajta elnevezése is. A chardonnay szőlő a közép-kelet franciaországi Franche-Comté régió, Saône-et-Loire tartomány, Chardonnay településéről kapta a nevét, mely egyes feltételezések szerint a szőlőfajta szülőhazája. A chardonnay a latin „carduus” szóval is párhuzamba hozható, mely egyrészt utalhat Cardus földjére, aki a Chardonnay települést körülölelő birtok tulajdonosa volt a római korban, de bogáncsot is jelent. Ebből született szó a „cardonnacum”, ami pedig bogáncsos helyet jelöl.

Furmint

Őshonos fajtáink közül a furminttal mindenképpen érdemes foglalkoznunk, mely egyértelműen Tokajhoz köthető.  Az egyik elmélet szerint nevét kaphatta a „froment” szóból, melyet a bor aranybúza színének meghatározására használtak. Egy másik feltételezés szerint IV. Béla uralkodása alatt hozták a fajtát Magyarországra az olaszországi Formio bortermő hegyről. Egy olyan elképzelés is napvilágot látott, miszerint a név a Szeremség latin nevéből, a Firmiumból származik. Tokaj egyik legalaposabb kutatója, Balassa Iván szerint a magyarul „gabonát” jelentő frumentumból ered, ezzel a névvel illették a franciák a szalmán aszalt szőlőt.

Irsai Olivér

A legtöbb legenda talán az egyik legbehízelgőbb, továbbá legsikeresebb magyar hibrid fajta, az Irsai Olivér valódi története körül kering. De ki is volt ő valójában?

 A legkevésbé az a történtet igaz, mely szerint Irsai Olivér borkereskedő volt, és száz pengőt fizetett azért, hogy róla nevezzék el az új szőlőfajtát.

Szintén sokat hallott változat szerint Kocsis Pál egyszer hazafelé sétálva találkozott egy Irsai Olivér nevű kisfiúval, és róla nevezte el a fajtát.

Egy másik legenda azt mondja, hogy Bohn József, a szőlővel, borászattal, és gyümölcsössel is foglalkozó nagyapa neveztette el unokájáról, Irsai Olivérről a szőlőfajtát Kocsis Pál nemesítővel.

Kékfrankos

Gondoltátok volna, hogy a Magyarországon legnagyobb mennyiségben termesztett szőlőfajta, mely a szekszárdi és az egri bikavér alapjául is szolgál, egy Napóleon idejében ismert valutához köthető? A ’soproni kékfrank’ a helyi szőlősgazdák a jó borért fizetett járandósága volt.

Ez persze csak egy feltételezés, más források Nagy Károly uralkodását idézik, amikor a frank uralkodó két csoportra osztotta a szőlőfajtákat, az értékesebbnek vélt frankra és a kevésbé értékes hunra. Előbbi csoportba került a kékfrankos.

Kékoportó

Külföldön inkább „portuguiser” néven ismert, eredetét máig homály fedi.

Sokan úgy vélik, hogy Portugáliához köthető. A közhiedelem szerint Baron von Fries Portóból hozta magával a fajtát osztrák birtokára 1772-ben. Bogyóinak hamvaskék színe miatt kapta végül a kékoportó nevet.

Merlot

A Merlot nevének eredete egyértelműen Dél-nyugat Franciaországhoz, azon belül viszont nem egy földrajzi helyhez, hanem a „fekete rigó” – franciául merle, merlau – szóhoz köthető. Az elnevezés eredetét annak köszönheti, hogy a fekete rigó igen kedveli ezt a szőlőfajtát, a merlot sötét bogyója pedig a madár sötét tollazatát idézi.

Riesling

Valóban igaz, hogy a rajnai rizling a Rajna-vidékről, az olaszrizling pedig Olaszországból származik? Van köze egymáshoz a két fajtának? Először is le kell szögeznünk, hogy e két fajta semmilyen rokoni kapcsolatban nem áll egymással, csupán a nevük azonos részben.

A világfajta rajnai rizling, és a Magyarországon köztes fajtaként számon tartott olaszrizling karakterükben homlokegyenest eltérőek.

A rajnai rizling nevét a származási helyéről kapta. Az olaszrizling esetében erre nincs kellő bizonyíték. A leghitelesebb forrás szerint legmagyarabb szőlőfajtánk Graševina néven látta meg a napvilágot, valahol a Kárpát-medence déli részén, a mai Horvátország területén. Hivatalos neve országonként eltérő: Ausztriában Welschriesling, Szlovéniában Laški Rizling, Szerbiában a Grašac és az Italian Riesling nevet viseli. Mivel az olaszrizling nem köthető Olaszországhoz, sem a rizling fajtához, 2016-ban három borász szervezet pályázatot írt ki a névváltoztatásra, új elnevezés azonban végül nem született.

Shiraz/Syrah

Magyarországon a 90-es években kezdték el telepíteni a fajtát, melyet kétféleképpen is emlegetünk. Az egyik francia, a másik ausztrál gyökerekkel rendelkezik, azonban ugyanarra a szőlőfajtára utal.

„Shirazt” egykor perzsa településként tartották számon, ma Iránban van ilyen nevű város. A „shirazi borok” az 1630-as években váltak ismertté, melyek akkoriban fehérszőlőből készültek, mégis a név innentől kezdve írta be magát a történelembe. A shiraz nevet később átvette az ausztrál boripar.

A syrah ezzel szemben a 20. századhoz köthető, és egyértelműen francia eredetű. Annyi bizonyos, hogy a shiraz és syrah ugyanazt a szőlőfajtát jelölik, így bátran használjuk azt, amelyik könnyebben a szánkra esik.

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!