Miközben a kedvenc fehér,- vagy vörösborunkból kortyolunk egy pohárral, gondolunk-e rá, hogy milyen szőlőfajta ismertetőjegyei bukkanak fel éppen a szánkban? Lehet, hogy egy magyar őshonos fajtát kóstolunk, vagy éppen egy világfajtát ízlelgetünk? Mégis milyen fajtákból készülhetnek a hungarikumnak számító magyar borok? Mikor mondhatjuk, hogy egy szőlőfajta értéket képvisel?

Kép: https://blog.liebherr.com/

Szerző: Borda Krisztina

A szőlőfajta jelentősége a borban

A bor ízét sok tényező határozza meg; ilyen a termőhely, az évjárat, a bor készítéséhez alkalmazott technológia. Az egyik legfontosabb azonban a szőlő hatása a bor karakterére. Minden szőlőfajtának megvan a maga sajátossága, ami később a borban is fellelhető. Van, amelyik gyümölcsös, vagy éppen vegetális, alacsony vagy magas savakkal, míg mások parfümös, esetleg gyógynövényes ízvilágot idéznek a fajta hatására. Nem mindegy, hogy kóstoláskor a piros bogyós szamóca, málna, ribizli, vagy a fekete bogyós szeder vagy éppen a fekete málna mutatja meg magát.

Ahhoz, hogy eligazodj a szőlőfajták kavalkádjában, elengedhetetlen, hogy tisztában legyél a három nagy csoporttal. Léteznek:

• világfajták
• köztes fajták
• autochton avagy őshonos fajták

Annyit már most elárulhatunk, hogy mind a három kategóriába tartozó szőlőfajták megtalálhatóak Magyarországon. De vajon melyek az igazi hungarikumok, melyeket külföldi barátaidnak is meleg szívvel ajánlhatsz, ha valami igazán magyarra és maradandó élményre vágynaj?

Őshonos fajták

Minden olyan szőlőfajta, amelynek eredete a Kárpát-medencéhez köthető, és jelenleg is itt termesztik.

Sajnos ezeknek ma csak egy része található meg a kereskedelemben. Szembetűnhet, hogy kékszőlő nem került listázásra. A Kárpát-medencéből nem eredeztethető kékszőlő, az csak valamivel később került telepítésre ezen vidéken.

Az őshonos szőlőfajták egy részét hungarikumnak is tekinthetjük, ha a belőle készült borhoz magas minőség is társul. A hungarikum jelző viseléséhez viszont ekként megtörtént nyilvántartás és védelem is szükséges. 

Furmint

Egyik leghíresebb autochton fajtánk a furmint, mely világviszonylatban is kiemelkedő, hazánkban Tokajhoz köthető. Gyakran idézi az érett körte és birs zamatát, szegfűszeggel megbolondítva. Aszúborként kiegészül a méz, az akácvirág, a gesztenye, az őszibarack és olykor a nedves avar karaktereivel. A fajta bora savakban gazdag, és magas alkoholtartalmmal bír.

Hárslevelű

Tokajban szintén elterjedt őshonos fajta, a behízelgő hárslevelű. Édes, mézes, hársas aromavilág jellemzi, ami megmagyarázza, miért tudja könnyen megkedveltetni magát.

Badacsonyi kéknyelű

A badacsonyi kéknyelű igazi úriszőlőnek számít, no nem azért, mert az urak fogyasztották. A gúnynevet nehézkes termesztése miatt kapta, ami miatt igazi kuriózumnak számított. Kissé fanyar, ízében citrusosság, zöldfűszeresség jelenik meg, és a minerális, vulkanikus talaj íz sem áll tőle messze.

Juhfark és ezerjó

A juhfark és az ezerjó is 1-1 konkrét borvidékhez köthető. Míg a juhfarkot Somlón, az ezerjót Móron érdemes megkóstolni. A juhfark megkívánja a hordós érlelést, így tud csak nagy borrá válni, mely aromatikájában jellemzően neutrális, florális jegyeket mutat. Az ezerjónak szintén jól áll a fahordó. Tőle fanyarabb, vegetális, gyógynövényes aromákat kóstolhatunk.

Világfajták 

A világfajtákba tartozó szőlők listája már ismerősen csenghet, ezek a népszerűbb, elterjedtebb, legnagyobb mennyiségben termszetett szőlőfajták.

Olyan szőlőfajták tartoznak ide, melyek valamennyi ma ismert szőlőtermő vidéken megtalálhatóak, jól alkalmazkodnak a klimatikus adottságokhoz, hosszú időn keresztül nagy mennyiséget tudnak teremni. Jellemzően Franciaországból származnak, később az egész világon elterjedetek, és ma már számos borvidéken termesztik őket. Az ebbe a csoportba tartozó fajtákat a világ minden részén ismerik, hazánkban is igen népszerűek, azonban nem ezekből termesztik a legtöbbet!

Fehér világfajták

Többek között a chardonnay, a sauvignon blanc, a (rajnai) rizling, a muskotályosok, valamint a nálunk kevésbé ismert chennin blanc és a semillon.

Kék világfajták

Ide sorolható a három bordeaux-i  fajta: a cabarnet sauvignon, a cabernet franc és a merlot, de a syrah és a pinot noir is.

Köztes fajták

A köztes fajta jelentése a fentiek alapján szinte már kitalálható. Köztes, vagyis nem is világ-, de nem is őshonos fajta. Ezek az olaszrizling, a szürkebarát, a tramini, a kékfrankos, a kadarka, a zweigelt és a portuguiser.

Nem terjedtek el az egész világon, de eredetük nem kapcsolódik a Kárpát-medencéhez sem. Egytől egyig jól körülhatárolt földrajzi egységhez köthetők. Az olaszrizling például Horvátországból, a szürkebarát Burgundiából, a kadarka Albánia vagy Törökország területéről származik. Mindezek ellenére magunkénak mondhatjuk őket, ugyanis nagy múltra tekintenek vissza a Kárpát-medencében is. Az elmúlt 100-150 évben nagy mennyiségben kerültek itt telepítésre, alkalmazkodva a geológiai és klimatikus adottságokhoz, sőt mi több, mára kisebb régiók karaktere is visszaköszön a borokban.

Na, de hol marad a közkedvelt Irsai Olivér vagy a parfümös cserszegi fűszeres? E két fajta olyan hazai nemesítések eredménye, melyek a Kárpát-medencei fajtákból mesterségesen létrehozott, magyarnak tekinthető hibridek, vagyis keresztezések.

Kedved támadt megkóstolni egy hazai fajtából készült pohárkával? Vagy éppen elfogyott az Irsai Olivér készleted? Rendelj nálunk!

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünk.