A borok minőségét ezernyi tényező befolyásolhatja, többek között az is, hogy a forró nappalok után esténként mennyire hűl le a levegő.
Most, hogy ilyen különösen szélsőséges időjárást tapasztalunk, nem kell magyarázni, milyen komoly eltérések lehetnek a nappali és esti Celsiusok között. A levegő hőmérséklete rengeteget változhat egy napon belül: napkeltétől délután kettőig emelkedik, azután pedig fokozatosan csökken. Ez a fokozatosság maradt el néha mostanában, a kellemesen meleg délutánt egy leginkább telet idéző jéghideg este követte. Hogy ez jó-e az éppen növekedésben levő, törékeny szőlőnek, azt hamarosan eláruljuk.
Előtte azonban nem árt végigvenni, hogy mik azok a természeti tényezők, amelyek befolyásolják a szőlőtermesztést:
- fény mennyisége
- hő mennyisége
- csapadék mennyisége
- páratartalom
- szélmozgás
- domborzat
- lejtőszög
- tengerszint feletti magasság
- égtáji kitettség
- talajok és kőzetek
- és még ezer dolog
Végül de nem utolsó sorban szerepet játszik a hőmérséklet napi ingadozása, ami a 24 óra alatt mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbségét jelenti.
Ez a szám egy igen fontos tényező a szőlő érése szempontjából, erősen befolyásolja a bor minőségét, szerkezetét és egyensúlyát is. Ezt már Sarah Ahmed magyarázta a Decanter magazinnak. A Decanter World Wine Award portugáliai regionális elnöke azt is hozzátette, minél nagyobb a hőmérsékleti ingadozás, annál kiegyensúlyozottabban tud érni a szőlő. A meleg nappalok ugyanis fokozzák a cukor termelődését a bogyókban, a hűvös esték pedig segítenek megtartani az aromákat, a frissességet és a savakat.
Fontos! A hűvös azt jelenti, hogy hűvös, nem pedig azt, hogy hideg: a szőlő a 9-10 fok alatti hőmérsékletnek már egyáltalán nem örül. Ezért is van, hogy észak-francia és svájci területeken jelenleg is tűzzel védekeznek a jelentkező éjjeli fagyok ellen.
Ez a kép április végén készült Burgundia legértékesebb részén, a Côte d'Or-on. A friss rügyeket a sorok közé helyezett tűzrakásokkal próbálják megmenteni a fagyás ellen. Fotó forrása: Vincent Dancer
Az említett hőmérséklet-ingadozásnak köszönhetően simán lehet, hogy egy forróbb területről érkező borban sem égnek el a savak, az friss és aromatikus tud maradni. Ráadásul pontosan erre építenek az erősített boraikról híres melegebb borvidékek, mint a portugál Douro vagy az ausztrál Rutherglen. A szőlő növekedése közben (ami nagyjából márciustól októberig tart az északi féltekén) a nappalok melegek és szárazak, így bőven tud cukor termelődni a szőlőben, ami a későbbi borok hedonista stílusát remekül megalapozza. Ezután viszont jönnek a pihentető, hűvös éjszakák, amikor a szőlő tud regenerálódni, és meg tudja tartani savait.
>>> Olvass a borban lévő savak szerepléről bővebben ITT!
A hűvösebb éjszakai viszonyok pedig létrejöhetnek
- a szárazföldi (tehát nagy tótól, tengertől, óceántól minél távolabbi) elhelyezkedés
- a hegyvidéki magasságok
- vagy mondjuk a felhő nélküli, tiszta éjszakák miatt (mivel tiszta éjszakákon gyorsabban hűl le a levegő)
