A hazai hegységek körül található borvidékek vörösboros házasításai különösen kedvesek a magyar szíveknek.
szerző: Szabados Enikő
kép forrása: iStock
Eger ereje: a bikavér újra felfedezése
A Mátra és a Bükk-hegység között elterülő borvidék természeti adottságai inkább a fehérszőlő termesztésének kedveznek, ám mégis a bikavér tette híressé. A XVII. században egyre nagyobb teret hódítottak meg a vörösborszőlő-fajták. A törökök elől menekülő rácok hozták magukkal a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját és a kadarka fajtát is.
Az Egri Bikavér az egyik legismertebb magyar vörös házasítás, az egri borvidéken termelt kékszőlőfajták borából készül. A classicus bikavér készítésénél meghatározzák, hogy a szőlőcefrét legalább 8 napig héjon kell erjeszteni, a bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni. Legalább három szőlőfajta borának házasítása kötelező, arányuknak meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot, de egyetlen fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot. A kékfrankos fajta használata kötelező, és ebből a fajtából kell a legnagyobb arányban házasítani; a turán és bíborkadarka fajták borának aránya pedig együttesen és külön-külön sem haladhatja meg a 10%-ot. A superior és grand superior bikavéreknek még szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük.
Az egri bikavérnek elkészült a fehér párja is, az egri csillag, ezzel is megmutatva a borvidék szépségeit, sokszínűségét. A változatosság a változatos adottságoknak (pl: talajszerkezet) köszönhető, jellemző szőlőfajták: hárslevelű, olaszrizling, chardonnay, kékfrankos, illetve a cabernet franc és cabernet sauvignon, merlot.
Egy másik bikavér
Az egyik legrégebbi történelmi borvidék legismertebb bora a szekszárdi bikavér. Készítése mintegy 130-150 éves múltra tekint vissza, és az egri bikavérhez hasonlóan ez a név is védett eredetű minőségi bor, készítésének módja szabályozott és ellenőrzött.
Szekszárd, a „szőlő és a bor városa” mellett 14 település tartozik a borvidékhez, a kékszőlőfajták ültetvényei nagyjából 80%-át teszik ki a teljes termesztésnek. Vezető szőlőfajta – átvéve a kadarka helyét - immár a kékfrankos, amely több szekszárdi bor alapja. Jelenlegi termőterülete közel 600 hektár, amit a merlot, a kadarka, a cabernet franc és a sauvignon követ.
Villányi csúcsok
A villányi borok közül gyakran kerülnek ki csúcsborok, a bordói típusú házaításokat különösen kedveli a hazai borkedvelő közönség. A legtöbb napsütéses órával rendelkező borvidéken kb. 80%-ban vörösborszőlő-fajták találhatóak, a terroir ideális a cabernet franc, portugieser és a kékfrankos fajtáknak. A rendkívül összetartó villányi borászoknak köszönhetően erőteljes a borturizmus, itt vezet végig az ország első Borútja, illetve sok borfesztivál kapcsolódik a területhez. Hazánk első számú vörösboros borvidékén tanninban és alkoholban gazdag borokat kóstolhatunk a legendás pincesorokon.
A csúcsborok termében több villányi csúcsbort is kóstolhatsz sommelier-ek segítségével.
Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!
