4 részes sorozatunkban megnézünk néhány kisebb borvidéket hazánkban, és ajánlunk 1-1 pincészetet is megismerésre.

szerző: Liktor Eszter

kép forrása: Borászportál.hu

A Badacsonyival szomszédos Balaton-felvidéki borvidéknek három körzete van. A Balatonederics-Lesencei körzet a Keszthelyi-hegység keleti lejtőin terül el, ahol jellemző talajtípusok a dolomit, a mészkő és a márga. Alapvetően fehérbortermő vidékről van szó, ahol a legnagyobb területe és a legrégebbi hagyománya az olaszrizlingnek van, de jellemzőek más, erősen kőzethatású, jó savú fehérborok (például rizlingek), illetve szürkebarát és chardonnay is. Olyan jó savú, szép tartású fehérborok ezek, amelyek zsírosabb halételek, illetve tejfölös, káposztás fogások mellett is megállják a helyüket.

A borvidék nyugati szegmensében található Lesencefalu ad otthont a Sarki Róka Borháznak, amely a Miklovicz család vállalkozása. Jelenleg hét hektáron gazdálkodnak Lesencefalu határában; borházukat 2020-ban nyitották. Fő fajtáik a környéken vitathatatlanul alapvetésnek számító olaszrizling, rajnai rizling (e kettőt házasítják is egymással), illetve a szürkebarát, de foglalkoznak cserszegi fűszeressel, sőt furminttal is. Ami a vöröseket illeti, palackoznak pinor noir fajtabort rozénak elkészítve, röviden áztatva, vöröshagymahéjat idéző színben, illetve Az Ön vörösbora néven egy cabernet sauvignon-merlot cuvée-t.

A Sarki Róka Borház is ott volt a márciusi Grandon.

Érdekesség, hogy a cserszegi fűszeres épp az innen nem messze eső Cserszegtomajon “született”, az Irsai Olivér és a piros tramini fajták keresztezéséből.

Balaton-felvidéki borok webshopja

A Bükk déli lejtőin elterülő Bükki borvidék talajviszonyai (a legértékesebb részeken riolittufán kialakult barnaföldek) és klimatikus adottságai a tőle nyugatra fekvő Egri borvidék méltó párjává tehetnék, ha történelmileg nem alakult volna mostohábban a sorsa, hírneve. A jól faragható riolittufában kialakított, a településekkel szerves egységet alkotó pincerendszerek (így például a Miskolcon található avasi pincesor) ma sokszor kihasználatlanok. Hagyományos fajtákról – a direkttermő fajták évtizedeken át tartó favorizálása miatt – nem beszélhetünk, de nagy mennyiségben terem a kékfrankos és a zweigelt, illetve a fehérszőlők közül a királyleányka, a cserszegi fűszeres, az olaszrizling és a chardonnay.

A Vadnai Csakazértis Bor-és Ökogazdaság alapítója egy vegyész házaspár, akiket a bor szeretete és a vegyszermentes zöldségtermelés vágya egyaránt vezérelt, hogy egy elhagyott szőlőterületet újratelepítsenek. Munkájuk nyomán mindössze öt évre (2014-2019) volt szükség, hogy díjnyertes borokat állítsanak elő. Tevékenységük szerves része a lelkiismeretesen végzett zöldmunka, a különféle klónokkal való kísérletezés egy-egy fajta kapcsán, valamint a terroir maximális kiaknázása – természetes módszerekkel. A meszes, laza szerkezetű, mészköves talajon jól érzi magát például a sauvignon blanc, amelynek bora a citrusoktól a csalánon és a füvességen át elér az egres savanykás ízjegyéig. Chardonnay-juk reduktívan készül, megjelenik benne a területre jellemző komplex ásványosság, valamint a legjobb chardonnay-kra jellemző kenyéríz. Rozéjuk nem (csakazértsem) kékfrankosból, hanem pinot noirból készül, amelyet rozénak két héttel előbb szüretelnek, mint ha vörösbor készülne belőle, így őrizve meg a primer epres-gyümölcsös aromákat. Ők maguk így foglalják össze mindazt, ami boraikról tudni érdemes: “Gyümölcsös, ropogós savú, üde fehérek, rozé és siller, valamint selymesen hízelgő vörös. Ezt adja a vadnai terroir, és mi büszkék vagyunk rá. A borokra és a talajra, ami a borokat adja.”

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!