Nem valószínű, hogy a "horvát" és a "bor" szavakat gyakran használtad egy mondaton belül. Pedig villámnyaralásod alatt nagy eséllyel szaladhatsz bele isteni borokba Horvátországban, és mivel jövő hétvégén a hálaadás napja is lesz náluk, úgy döntöttünk, mi is hálát adunk a boraikért. Živjeli!
Tudtad? 1994-ben Dr. Carol Meredith szőlő genetikus bebizonyította, hogy a primitovo, a zinfandel és a crljenak kaštelanski (másnéven tribidrag) egyazon szőlőfajtát jelenti.
Horvátországban a fehér- és kékszőlők között is találunk remek helyi fajtákat, amelyekből kiváló minőségű borok születhetnek. A vörösek között a legnépszerűbb a plavac mali – amelynek egyik szülője a fent említett crljenak kaštelanski – a fehérek között pedig a nálunk is reneszánszát élő graševina, azaz olaszrizling vezet.
Tehát...
Az Adriai-tenger ölelte országban 4 borvidéket találunk. Ahol pedig szőlő terem, ott olívabogyó is, hiszen kiváló körülményeket találunk errefelé mindkét finomság számára. Ha mindez nem lenne elég, hogy random utazásra indulj a Balkán-félsziget partjaira, akkor ez biztosan elgondolkoztat majd: a Trónok Harcának Királyvára tulajdonképpen Dubrovnik városában található (legalábbis ott forgatták).
Akár nyaralás, kulináris élvezetek vagy GoT zarándoklat a cél, Horvátországba utazni (szerintem) mindig érdemes. Fedezd fel a rejtett strandokat és kóstold meg a roston vagy grillen sütött horvát fogások mellé a kevésbé ismert boraikat is! A 4 borvidéken főként a kiejthetetlen nevű helyi fajtákkal ismerkedhetsz (összesen 130 fajtával), ezek közül válogattuk össze most a legfontosabbakat!
Plavac mali
Erős vörös, szedres jegyekkel
Horvátország fő kékszőlője elsősorban a dalmát régióban őshonos. Roppant ízgazdag bort ad, rengeteg zamattal, illetve magas tannin- és alkoholtartalommal. A savtartalma viszonylag alacsonyabb és főként a szeder, fekete cseresznye, szárított füge aromái köszönnek vissza a kortyokban. Fontosságát jelzi az a tény is, hogy elsőként ennek a fajtának lettek eredetvédett borai, mégpedig Dingač és Postup vidékén, a Pelješac-félszigeten.
Teran
Férfias vörös, földes aromával
Az északi Isztriai-félsziget uralkodó kékszőlője, amely tökéletesen tudott alkalmazkodni az ottani talaj ásványokban gazdag jellegéhez. Belekortyolva erdei gyümölcsös, húsos, füstös és ibolyás illatok és ízek jönnek, a kortyok tanninban igencsak gazdagok, de az évek alatt szépen besimulnak a borba. Ugyanezt a fajtát Olaszországban terrano-nak hívják.
Pošip
Testes fehér mandulás jelleggel
Részt venni a legendás 1976-os párizsi kóstolón már eleve nagy dolog volt. Ha valaki a borával nyert is, az még nagyobb. Ilyen volt a horvát származású Miljenko “Mike” Grgich is, akinek a nevéhez köthető az akkor legjobb fehérbornak ítélt díjnyertes tétel. Emellett magával vitt egy Pošipot is, ami szintén nagy rajongótáborra tett szert, köszönhetően almás, vaníliás, érett citrusos és enyhén mandulás zamatainak, és remek szerkezetének. Míg korábban csak Korčula szigetén termett, ma már megtalálhatjuk a Pelješac-félszigeten, a Brač, Hvar és Pakleni szigeteken, illetve Zadar és Makarska környékén is.
Graševina
Azaz olaszrizling
A közepes testű, aromás fehérbort pontosan ismerjük mi is. Közép-Európa szerte elterjedt fajta, ami a legnagyobb mennyiségben terem Horvátországban is. Nagyon népszerű és vélhetően eredetileg innen származik. Az aromásság mellé almás jegyek, frissesség és közepes test is társul.
Malvazija Istarska
Üde fehér, fűszeres karakterrel
Ez a szőlőfajta elsősorban az északi területeken terjedt el, és annak ellenére, hogy néha malvasia istriana-ként emlegetik, nem pontosan ugyanaz, mint az olasz malvasia rokona. Ezek a borok elsősorban száraz verzióban készülnek és üdítően frissek, alacsony az alkoholtartalmuk, és főképp az édeskömény, birsalma, méz, sárgabarack és fűszeres jegyek köszönnek vissza. Ha Rovinj vagy Poreč az úti cél, ezt mindenképpen kóstoljuk meg!
Grk
Száraz fehér, borsos-körtés jegyekkel
Ezt a bort már csak a neve is meg kell rendelni, ha étterembe ülsz. Maga a bor is olyan játékos, mint a neve - aromái között a fehérbors, lédús körte, sárgadinnye és gyógynövények is felfedezhetők. Az őshonos fajta azonban csakis Korčula körül terem, Közép- és Dél-Dalmácia eldugott szigetein, és amolyan "női fajtának" is szokták nevezni – már csak azért is, mert ez a fajta nem képes magát beporozni, hanem közvetlen beporzást igényel.
Ha te inkább más mediterrán országok felé vennéd az irányt idén nyáron, akkor kattints IDE, ahol a Földközi-tenger 5 szigetének legfontosabb borait mutatják be.
