A koronavírus tavaly berobbant az életünkbe, és annak minden aspektusára nagy hatással volt. Bár első pillanatra nem olyan egyértelmű, de nem kivétel ez alól a bor világa sem. Az alábbiakban összefoglakjuk nektek a legfontosabb változásokat.

Szerző: Szymczak Vince

Címlapkép: fidic.org

Fogyasztási trendek

A legegyszerűbb és talán a legelső megvizsgálható kérdés az, hogy a vírus és az annak hatására bevezetett korlátozások miatt vajon több vagy kevesebb bort fogyasztunk-e?

A fogyasztási cikkek piacelemzésének egyik alapvető pontja, hogy a vásárlást, vagy a termék felhasználását vizsgáljuk. Az előbbihez természetesen mindig könnyebben elérhetőek az adatok és a kutatások. A Wine Intelligence igen részletes amerikai jelentésében is ezen adatokra támaszkodva azt a következtetést vonták le, hogy a lezárások és kijárási korlátozások kezdetekor az emberek az addiginál jóval nagyobb ütemben kezdtek el bort (és egyébként más alkoholt is) vásárolni, mondhatni kialakult egy borvásárlási, raktározási láz. Az ezt követő hetek és hónapok alatt a fogyasztás normalizálódott, és a korábbi, vírus előtti szinteknek megfelelően alakult.

Ugyanezen kutatás megkérdezéses alapon azt is vizsgálta, hogy nőtt-e a borfogyasztás mértéke, ebben viszont jóval kisebb mértékű emelkedést tudtak kimutatni. Egy hónappal a vírus előtt a megkérdezett borvásárlók átlagosan 9,3 alkalommal nyúltak borospohárhoz, ez az érték a vírus után 9,7 volt. Érdekes módon az emelkedés nagyobb mértékű a nőknél mint a férfiaknál.

Mindenképp változtak azonban a fogyasztás okai: értelemszerűen csökkentek az ünneplésekkel, összejövetelekkel kapcsolatos alkalmak, ehelyett az emberek pihenési és gasztronómiai célokkal indokolták a vásárlást.

Természetesen mint minden egyéb árucikknél, a bornál is jelentős nőtt az online vásárlás mértéke, hiszen ez a vásárlási forma egyszerű és biztonságos, csökkenti a szociális interakciókat és az azzal járó virológiai veszélyeket, és mindemellett kecsegtető ajánlatokkal kúsznak a fülünkbe: "Könnyedén rendelhetsz például ilyen vagy olyan bort innen is, és még ilyen meg olyan kupont is kapsz hozzá."

Termelői hatások

Az elmúlt években, évtizedekben egyre nehezebb szakképzett, vagy akár csak betanított munkaerőt biztosítani a szőlőben végzett munkákhoz. A gépesítés az iparág elkerülhetetlen gazdasági szükséglete, azonban mivel a gép nem minden feladatot tud elvégezni - vagy legalábbis nem mindig kielégítő minőségben -, a mai napig megmaradt a más terményekhez viszonyított magasabb munkaerőigény.

Képzetlen, betanítandó munkaerőt találni a metszéshez, szürethez, a zöldmunkákhoz bizonyos értelemben egyszerűbb a vírushelyzet alatt sajnos bezárt egyéb idénymunkahelyek miatt (gondoljunk itt elsősorban a turizmusra, a szolgáltató szektorra), azonban a vírus miatt sokkal több elővigyázatosságra van szükség, és a munkáltató több terhet visel a megfelelő környezet biztosításánál. A hozzáértő, szakképzett munkaerők száma pedig nem nőtt, sőt, valamivel csökkent a munkavállalási hajlandóság is, tekintve hogy a szakmában sok az idősebb, veszélyeztetettebb korcsoportban élők száma.

Egészségügyi hatások

Sok helyen hallani azt a sajnos tévhitet, hogy a tömény alkohol fogyasztása vírusölő hatású. Ennek alapvető logikája, mely szerint, ha a kezünket alkohollal fertőtlenítjük, akkor ez a fertőtlenítés a testünkön belül is működik olyan elterjedtté vált, hogy már a WHO is szükségét látta ezt a tévhitet külön kiadványban megcáfolni. A kiadvány lényege, hogy még ha a kézfertőtlenítéshez használt töménységű alkoholt fogyasztanánk - tehát 60% feletti alkoholszázalékban - , az még a száj és a torok fertőtlenítésére sem alkalmas, nemhogy a teljes szervezetünk fertőtlenítésére.

Az első koronavírus kutatások azonban mégis kimutatták a bor pozitív hatását - ami viszont nem az alkoholnak, hanem a tanninak köszönhető. Egy kínai kutatócsoport publikálta először azokat a vizsgálatokat, amelyben a potenciális ellenszereket keresgélve különböző anyagok koronavírusra gyakorolt hatását vizsgálták. A tanninok mellett megvizsgálat anyagok voltak a brokkoliban, fodros káposztában és spenótban kimutatható kempferol, a növényi antioxidáns katechin, a vöröshagymában megtalálható kvercetin, a szőlőhéjban, áfonyában, málnában és faeperben jelen lévő, védekezést segítő resveratrol és szintén szőlőmagban is megtalálható proantocianidin.

Ezek közül egyedül a tanninok kedvező hatása volt kimutatható a védekezés szempontjából, amelyek a vírus életében kulcsfontosságú két enzim működését is akadályozzák.

Bár természetesen nem beszélhetünk védettségről vagy megelőzésről, a mértékletes vörösborfogyasztás már korábban bizonyított immunerősítő, valamint szív-és érrendszeri betegségek elleni védekező hatása mellé ezzel egy újabb pozitív élettani hatást jegyezhetünk fel.

Az oltások és a bor

Természetesen az életben vannak olyan pillanatok, amikor szabad, és amikor nem szabad alkoholt inni.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon a koronavírus elleni oltások és a két oltás között eltelő idő melyik kategóriába esik? 

Kicsit talán meglepő módon erről a leggyorsabb tájékoztatást a Gamaleya Research Institute of Epidemiology and Microbiology adta ki. Az orosz Szputnyik V vakcínát kifejlesztő kutatóintézet igazgatója, Dr Alexander Gintsburg egy tweetben cáfolta meg azt a korai álhírt, hogy az oltást 42 napos alkoholfogyasztási megtartóztatásnak kellene követnie.

Dr Alexander Gintsburg koronavírus vakcinák mellett minden egyéb oltásra kiterjedő javaslata az, hogy az injekció után három napig nem érdemes alkoholt fogyasztani.

Ez a tanács összecseng az elmúlt évtizedek kutatásaival, amelyek lényegében arra hívják fel a figyelmet, hogy egy vakcina bármilyen lehetséges mellékhatása ellen jobb ha az immunrendszer az aktuális pillanatban 100%-on pörög, ezt pedig az alkoholfogyasztás személyenként eltérő mértékben csökkentheti.

A bor mint válság elleni befektetés

Utolsó érdekes szempontként vizsgáljuk meg azt a hatást, ahogyan relatíve kevesen gondolnak a borra: nem fogyasztási cikként, hanem befektetésként.

2019 tavaszán a világgazdaság szinte példátlan mértékben zuhant meg egy hónap alatt, a befektetők napokon belül a portfóliójuk 30-50%-át veszítették el. A rekord-zuhanást rekord-emelkedés követte, a tőkepiacok mára nemcsak utolérték magukat, de a piaci indexek új csúcsokat döngetnek.

Az alábbi diagramon az S&P500 index, vagyis az 500 legnagyobb amerikai céget követő piaci értékjelző alakulása és hatalmas ingadozása figyelhető meg.

Ezzel összehasonlítva érdemes az alábbi grafikonon követni, hogy a világ 100 legkeresettebb borának ára hogyan változott a Livex100 index szerint.

Mindkét grafikon igazolja a 2020-as értékcsökkenést és az új emelkedést, a második képen viszont az ingadozás mértéke jóval alacsonyabb, mintegy 10-20%-os.

A koronavírus válság így gyakorlatilag igazolta a bor aranyhoz hasonló értéktartó szerepét a befektető piacon: kevéssé volatilis, stabil, értékálló befektetésről van szó (természetesen a befektetési céllal vásárolt, kiváló minőségű, megfelelő helyen tárolt borokról beszélünk).

A befektetői piacokon jelenleg megoszlanak a vélemények hogy folytatódik-e az értékemelkedési fázis, vagy a koronavírusból fakadó gazdasági kilábalás kicsit lassabb lesz mint azt előzetesen vártuk, és újabb zuhanás következik-e.

Az utóbbi véleményt képviselők számára persze a bor továbbra is kiváló befektetést jelenthet. 

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!