A Felső-Pannon borrégió számos érdekességet tartogat egy borkedvelő számára, de kulturális és turisztikai szempontból is rengeteg látnivalót találhatunk a régióban, és akkor még a kirándulási lehetőségeket és a kiváló természeti adottságokat meg sem említettük.
Kép: https://bor.hu
Szerző: Pethő Dóra
A régióban két terület is fellelhető, amelyiket az UNESCO felvette a Világörökségi listájába:
A Fertő tó és környéke
Ez Ausztria és Magyarország közös világörökségi helyíne 2001 óta. A tó és környéke az aktív kikapcsolódást kedvelőknek remek kerékpárutakat kínál, akár a tó teljes 115 km-ét is körbe lehet tekerni, de egy kis hajókázással ez könnyen lerövidíthető. Alternatívaként feldobhatjuk egy hűsítő csobbanással Illmitzen vagy egy kis csavarággal Ruszt hangulatos óvárosában, de megéri felkapaszkodni a kilátóba is Fertőbozon, ahonnan megcsodálhatjuk a környék panorámáját.
Pannonhalmi Bencés apátság
Kép: https://csodalatosmagyarorszag.hu/
Az Apátság az ezeréves alapítási évfordulójának évében, 1996-ban lett az UNESCO Kulturális Világörökség része. A bencés szerzetesrend 996-ban alapított monostora egyidős a magyar államisággal. Az ezeréves történelem nyomai felfedezhetők az épületegyüttesen. Látogatásunk alkalmával körbejárhatjuk az egyházi és művészettörténeti központot, valamint megismerkedhetünk az itt élő bencések tevékenységeivel is, úgy, mint a borászat vagy a gyógynövény termesztéssel.
Hazánkban mindösszesen 8 ilyen hely van, ami kivívta, hogy felkerülhessen erre az egyébként világviszonylatban nem is olyan rövid listára, ebből pedig rögtön kettő is a Felső-Pannon borrégióban.
De mi is kell ahhoz, hogy egy helyszín szerepeljen a listán, illetve miért jó ez?
Az UNESCO (azaz Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) Világörökség Programját 1972-ben alapították.
A program célja, hogy az emberiség kulturális és természeti örökségét nyilvántartásba vegye – így az országoknak, amelyek erre a listára kerülnek, vállalniuk kell, hogy megóvják a területükön lévő világörökségi helyszíneket, hogy aztán a későbbi generációk is élvezhessék páratlan szépségüket.
Mondanunk sem kell, hogy a világörökségi listára rákerülni hatalmas presztízsértékkel bír – olyan helyek szerepelnek itt, mint például a Grand Canyon Nemzeti Park, Firenze történelmi központja, a Machu Picchu vagy a kínai nagy fal.
A nyolc magyar hely - vagyis Hollókő, Budapest (ezen belül a Duna-partok, illetve a Várnegyed), az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pécsi ókeresztény sírkamrák és az említett Pannonhalmi Bencés Apátság és a Fertő-tó táj is - között pedig felbukkan egy borrégió és borvidék neve is: Tokaj.
Pannonhalma és a szőlő kapcsolata
Térjünk vissza Pannonhalmára, azon belül is a bortermelésre.
A ma közel 650 hektárnyi művelt szőlőterülettel rendelkező Pannonhalmi borvidéken a rómaiak ültették az első tőkéket. Az írásos emlékek tanúsága szerint később, Szent László korában is folyt itt szőlőtermesztés, amely a bencések tevékenységének köszönhetően terjedt el, de a történelem viharai nem kímélték a térséget, és a filoxéravész sem múlt el nyomtalanul.
A borászat fejlesztése és fellendülése a 2000-es évektől indulhatott el újra. Az újrakezdés során racionalizálták a termelt fajtákat, a művelésbe vont területet és a minőségi szőlőtermesztésre koncentráltak. A várva várt fellendülés nem is maradt el, egyre nőtt az eladott bormennyiség és ezzel együtt a fiatalokban keltett érdeklődés a bortermelés iránt, valamint a vevőkben a borvidék és a borok iránt.
Eleinte a Pannonhalmi Apátsági Pincészet egyet jelentett a borvidékkel, egyrészt a nagy múltra visszatekintő bencés hagyományok tiszteleteképp, másrészt ez volt az a pincészet, amely a helyi borászat felvirágoztatása atyjának tekinthető.
A régióban tevékenykedő fiatal borászok viszont hamar felismerték, hogy ahhoz, hogy igazán nagyot alkothassanak, összefogásra van szükség – ez már a balatoniaknak is bejött a BalatonBor koncepcióval, illetve Villányban a RedY is jól vizsgázott – így tehát Pannonhalmán PH-Érték néven életre keltették a közös „gyermeküket”.
2017-et írtunk amikor az összefogás jegyében, 6 alapító borászat együttműködésével létrehozták ezt a közösségi bormárkát, amellyel az alapítók nem titkolt célja a Pannonhalmi borvidék hírnevének öregbítése volt.
A bor egy friss, üde száraz fehérbor, gazdag íz- és illatjegyekkel, amely kiválóan magában hordozza a termőhely jellegzetességeit, mint a löszös talaj, de közben a lendületes savaknak köszönhetően megmarad a fiatalos, üde érzet.
Mit jelent a PH-Érték Pannonhalmán?
A definíció szerint a PH-Érték olyan hordós érlelést nem kapott fehér házasítás, amelynek legalább 50%-a rajnai rizling, legfeljebb 15%-a tramini vagy más hasonló illatos fajta, a fennmaradó rész pedig olaszrizling, chardonnay, sauvignon blanc vagy pinot blanc.
A címke minden esetben azonos, ez is a közös arculat megteremtésének egyik kulcs tényezője. Természetesen ahhoz, hogy egy borász a PH-Érték koncepció jegyében tölthesse palackba a borát számos más kritériumnak kell még megfelelnie.
Az összefogás jegyében a közös arculat is megtervezésre került, így minden borász a PH-Érték logóval ellátott csavarzáras palackban hozhatja piacra a borát, de fontos szabály az is, hogy egy időben kerüljenek forgalomba a borok, így tehát a megegyezés szerint márciusnál előbb ez nem történhet meg.
Ha szeretnétek megkóstolni a Pannonhalmi-borainkat, csak kattintsatok a linkre és vásároljatok be! Nem bánjátok meg!
Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!
