Bordói, Rioja, Chateauneuf-du-Pape, provence-i rozé, bikavér, tokaji aszú… Kétségtelenül a világ legismertebb borai - de tudod-e, mi kerül a poharadba?
Legyen szó száraz vagy édes borokról, fehérről, rozéról vagy vörösről, csendes borról vagy buborékosról, a borászok előszeretettel készítenek házasításokat: több szőlőfajta borának eltérő arányú keverésével igyekeznek az egyes fajták előnyeit egyesíteni, így a végeredmény egy harmonikus, ízgazdag, az adott borvidék legjavát megmutató küvé lesz.
Bordói
A borvilág arisztokratája – cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot házasítása, néha egy kis petit verdot-val fűszerezve. A cabernet sauvignon feszes savakat, tannint és struktúrát ad a bornak; a franc tovább díszíti, a merlot pedig a testet adja. Az igazán jó bordói borok mély rubint színűek, elegánsak és hihetetlenül összetettek, a gazdag feketebogyós-gyümölcsös ízvilágon kívül a hordós érlelés jegyeit és fűszereit is felvonultatják.
A vörös testvér árnyékéban a fehér bordeaux-i szinte észrevehetetlen – pedig nagyszerű borok készülnek semillon, sauvignon blanc és muscadelle házasításából.
Rioja
Spanyolország ikonikus bora – a bordóihoz hasonlóan ebből is a vörös lett világhírű. Tempranillo-t mindig találunk benne, amelyet további helyi fajták - garnacha, mazuelo, graciano – egészíthetnek ki.
A Marqués de Riscal pincészet futurisztikus épülete Rioja-ban
A tölgyfahordóban hosszan érlelt „gran reserva” borok akár 25 évig is elállnak. A jó Rioja élénk savakkal, piros- és feketebogyós gyümölcsök kavalkádjával és a hordónak köszönhető fűszerességgel kényeztet.
Szupertoszkán
Amikor Olaszország elirigyli Bordeaux sikerét, és emeli a tétet: a bordeaux-i fajták és a syrah mellett a helyi sangiovese is játékba kerül; a „Toscana IGT” címke alatt forgalomba hozott hordós érlelésű prémium minőségű – és árazású – vörösborok komoly élményt jelentenek a tanninban és érett gyümölcsökben gazdag, jellemzően testes, hosszú lecsengésű borok szerelmeseinek.
Provence-i i rozé
Dél-francia szőlők - grenache, mourvedre, cinsault, carignan - adják a provence- i rozé egyedi illat- és ízvilágát. Mintha magát a nyári napsütést kortyolnánk – ami nem csoda, hiszen ezen a tájon a szőlők több mint kétszeresét kapják az éréshez minimálisan szükséges napsütéses óráknak.
Chateau Miraval - Brad Pitt és Angelina Jolie rozéja
Elegáns, fineszes rozék születnek itt – néhány termelő rövid hordós érleléssel növeli borainak komplexitását és eltarthatóságát.
Chateauneuf-du-Pape
A Rhone-vidék „nagy” vörösbora – masszív alkoholtartalom, komoly test, jó érlelhetőség és varázslatos mediterrán ízvilág jellemzi. A grenache piros bogyós gyümölcsöket és fűszerességet visz a házasságba; a syrah a szilvás ízek, az intenzív szín és szép tanninszerkezetet mellett jellegzetes feketeborsos aromáit adja; a mourvedre szintén a tannintartalma miatt kap szerepet.
Fehér Chateauneuf is készül, de akárcsak Bordeaux-ban vagy Rioja-ban, vörös nagytestvére mellett erősen háttérbe szorul.
Champagne
Jellemzően chardonnay, pinot noir és pinot meunier házasítása, bár a fent fajták önállóan is kiváló pezsgőt adnak: ha kizárólag chardonnay-ból készül, akkor a „blanc de blancs” feliratot olvashatjuk a címként; ha a két kékszőlő valamelyikéből, akkor „blanc de noirs” felirat jelzi, hogy a poharunkba kerülő világos színű buborékos italt bizony kékszőlőből préselték.
A világ egyetlen borrégiója, ahol a rozé a fehér és a kékszőlő borának „összeöntésével” is készülhet!
Bikavér
Legyen egri vagy szekszárdi, a bikavér mindig vörös, és mindig megtaláljuk benne a hazai fajtákat – leggyakrabban kékfrankost és kadarkát – a nemzetközi fajták mellett. A változó fajtaösszetétel és a borvidéki sajátosságok miatt nehéz egységes bikavér-karaktert meghatározni – pincészetenként eltérő, hogy mit gondol a borász a bikavérről, milyen stílusban készíti. Érdemes több palackkal is próbát tenni, hogy megtaláljuk az ízlésünknek leginkább megfelelőt a könnyedebb, gyümölcsösebb változatoktól a magasabb alkoholtartalmú, fűszeres, tüzes, masszív példányokig.
Tokaji aszú
Tokaj hat engedélyezett fehér szőlőfajtájának tetszőleges arányú házasítása – furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, kabar, kövérszőlő és zéta kerülhet bele. Gerincét általában a kiváló savakkal bíró furmint adja – ez a savtartalom ellenpontozza az aszú édességét és biztosítja az egyensúlyt.
A többi szőlőfajta tovább gazdagítja a pazar érett kajszis, narancshéjas, trópusi gyümölcsös, gyógynövényes ízvilágot. A világ legszebb édes bora a tokaji aszú – ott a helye az ünnepi asztalon, de egy fárasztó munkanap végén is mosolyt csal az arcunkra.
Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!