Vajon van különbség vörösbor és vörösbor között, ha a fogaink elszíneződéséről van szó? Mert ugye a lila fogsor továbbra sem szexi.
Aki szereti a jó vörösborokat, biztosan találkozott már a jelenséggel, miszerint nagyjából a 2. pohár környékére totálisan belilul a komplett fogsorunk. Ez a borban lévő színképző összetevőknek köszönhető, azaz a pigmenteknek és a tanninoknak. Előbbi a szőlő héjából kerül a borba, és alapjaiban meghatározza annak színét, mélységét. A pinot noir, gamay vagy kadarka szőlőfajták esetében például vékonyabb a szőlő héja, ezáltal kevesebb ilyen pigment fog a borba oldódni, míg mondjuk a merlot, cabernet sauvignon és különösképpen a syrah komoly mennyiségű színanyagot hordoz magában, úgyhogy készülj a legrosszabbra.
Viszont nem csak a pigmentek színezhetik el fogainkat, hanem a tanninok is. (Hogy mit is jelent a tannin és hogyan kerül a borba, arról korábban ITT írtunk.) És ezek a tanninok bizony fogják magukat, és a pigmentekkel együtt a gyöngyfehér fogainkban lévő proteinhez kapcsolódnak, és már kész is a baj.
Van viszont pár módszer, amivel kordában tudjuk tartani az elszíneződést. Az egyik, hogy fogyasszunk sok szódát (vagy buborékos ásványvizet) a vörösbor fogyasztása közben, a szóda buborékjai segítenek megszabadítani fogainkat a nemkívánatos foltoktól. A másik (ami még jobb), hogy együnk vörösborozás közben sok sajtot. A sajtban található fehérjék ugyanis védőréteget fognak formálni a fogaink köré, a rostokban gazdag falatkák pedig egyből lekoptatják a foltokat fogainkról.
>>> 3 hasznos és 3 haszontalan tanácsot mi is összeszedtünk egy korábbi posztunkban!
És hogy mennyire maradandó 1-1 ilyen vörösborozós lenyomat a fogsoron? Ha minden esti borozás után fogat is mosol, akkor semennyire. Csak arra figyelj, hogy legalább egy óra teljen el a borozás és a fogmosás között, ellenkező esetben a borban lévő SAVAK megsérthetik a fellazult zománcréteget.
