Rengeteget halljuk a terroir kifejezést a borok esetében, nem baj, ha tisztában vagyunk vele, mik is határozzák meg. Ez a borválasztásunkat is megkönnyíti.
Címlapkép: towardsdatascience.com
Nincs két egyforma borvidék a világon. Ezt nem csak mi állítjuk, hanem tudományosan bizonyított. Kismillió apró tényezőből állnak össze egy régió adottságai, márpedig nincs olyan, hogy ezek mindegyike a világ másik pontján ugyanabban a formában megtalálható legyen. Extrém esetben előfordul, hogy két egymás közvetlen szomszédságában levő terület is teljesen eltérő tulajdonságokat mutat. Ez maga a terroir. A szó francia eredetű, magyarul talán a „hely szelleme” fejezi ki legjobban a lényeget, vagyis hogy itt mindazon természeti és emberi tényezők lemásolhatatlan együttállásáról van szó, amik azzá teszik az adott helyet, ami.
A terroir négy összetevője
1. Klíma
A termőhelyek alapvetően két osztályba sorolhatók, vannak az úgynevezett hideg és meleg területek (más nyelvekben is elterjedt rájuk a cool climate és a warm climate kifejezés). A meleg termőhelyen a szőlő több cukrot gyűjt (amiből a borban több alkohol keletkezik), ezzel szemben a hideg termőhelyeken savban magasabb termést tudnak szüretelni.
Példa: a kaliforniai Napa-völgyben és Bordeauxban egyaránt elterjedt a cabernet sauvignon szőlő, de a boraik teljesen más karaktert mutatnak, utóbbinál a kevesebb napfény és hő miatt jóval magasabb a sav.
2. Talaj
Rengeteg különböző talajtípust és alapkőzetet különböztetünk meg. Ezek jó részén megterem a szőlő, ami ebből a szempontból az alkalmazkodó növények közé tartozik, viszont mindegyiken más bort ad. Sok esetben még a tudománynak sem sikerült megmagyaráznia az összefüggéseket, például azt, miért érezhetünk némi sósságot a vulkanikus talajról származó borokban.
Példa: Dél-Afrika nagy része 50 millió éves gránit kőzeten nyugszik, a gránit különösen jól megtartja a hőt, ezáltal csökkenti a bogyóban a savtartalmat. Egyes szakértők még grafitos, köves ízt is szoktak kiérezni a dél-afrikai vörösborokban, amit szintén a talajnak tulajdonítanak.
3. Fekvés
A klímaváltozás miatt egyre jobban számít, a tengerszint felett hány méterrel található az ültetvény, de befolyásoló tényező a terület meredeksége, hogy van-e a közelben hegy vagy nagyobb vízfelület és az élővilág összetétele (egyéb növények, mikroorganizmusok stb.).
Példa: Argentínában, Mendoza régióban 1200 méter magasan is találni szőlőskerteket. Mivel az éjszakák hűvösek, a fő fajtának számító malbecet mindig szép savakkal tudják szüretelni. De említhetjük Tokajt is, ahol a domborzat és a folyók kölcsönhatása révén a világban szinte egyedülálló módon jelenik meg ősszel a botritisz nemespenész a szőlőkön.
4. Hagyomány / Emberi tényező
A már kialakult szőlőművelési módok szintén meghatározzák a terroirt, ezek jó része ugyanis szintén helyfüggő, adott országra, régióra, közösségre jellemzőek. (Azért is, mert az első három ponthoz alkalmazkodva alakítják ki őket a borászok a lehetőségek maximális kiaknázásának céljából.)
Példa: A portói bort tulajdonképpen az angoloknak köszönheti a világ. A szigetországban ősidők óta Bordeaux-i vörösborokat ittak, ám amikor a 17. században háborút kezdtek a franciákkal, értelemszerűen más beszerzési forrás után kellett nézniük. Kapóra jöttek a portugálok, akiknek viszont a hajóút miatt „tartósítani” kellett a borukat, így született meg az erősített portói
Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz
