Borkedvelőként érdemes tisztában lenned arról, hogy miért olyan kiemelkedő a tokaji borrégió világviszonylatban is.
kép forrása: Istock
szerző: Májer Hanna
Honnan származik a királyok bora, a borok királya? Miért is számít a Tokaji borrégió a világ egyik legkülönlegesebb szőlőtermő területének? Milyen adottságokkal biztosítja helyét Tokaj a világ élvonalában? A tokaji borrégió adottságait sorra véve magyarázatot kaphatsz minden felmerülő kérdésedre.
Mi a különbség a borrégió és a borvidék között? A borrégió hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező vagy egymással földrajzi egységet képező, illetve szomszédos borvidékeket jelenti. A borvidék meghatározásához számos törvényben rögzített feltételnek kell teljesülnie. A borvidék hasonló bortermelési hagyományokkal, éghajlati és domborzati adottságokkal rendelkező területet takar, és jellegzetes borok készülnek a területén a borvidékre jellemző fajtákból.
Magyarország 22 borvidékéből, 21 borvidék 5 borrégióba sorolható, egyetlen borvidék azonban, mely nem más, mint Tokaj, önálló borrégiót alkot. Hogy mi ennek az oka? A válasz a természeti adottságokban keresendő.
1. Ha lelki szemeinkkel magunk elé képzelünk egy térképet, a Tokaj-Hegyaljai borvidéket a Kelet-Magyarországi vidéken kell keresnünk, valahol az északi szélesség 48. és 49. szélességi foka között. A borvidéken 2021. augusztusi adatok alapján 5360 hektár van szőlővel betelepítve, azonban összeségében az I. osztályba sorolható termőterületek nagysága körülbelül 9800 hektárra tehető. Ez az arány nem csak hazánkban, de világviszonylatban is kiemelkedőnek számít.
A lehatárolt terület és a megnevezés között gyakran nehéz kiigazodni. Egyes források szerint, Tokaj település legelső írásos említése Anonymus: Gesta Hungarorum című művében található. A terület Könyves Kálmán idején jelentős szerepet töltött be, ugyanis a király udvarházat és pincét tartott fenn Tarcal környékén. Komoly problémát jelentett, hogy hosszú évszázadokon keresztül nem született egyetlen dokumentum sem, amely összesítette volna Hegyalja településeit, így a területi lehatárolás sokáig bizonytalan volt. Jelentős év volt a vidék történelmében az 1737-es, ugyanis ebben az esztendőben rögzítették először a határokat, azonban még ez sem jelentett állandóságot. Ekkor kezdett a Tokaj elnevezés, mely a legjelentősebb településnévből adódott, általánossá válni a Hegyaljai területekre is.
1737-ben Tokaj-Hegyalját a világ első zárt borvidékének nyilvánították,
egyre több település kívánt ennek a részévé válni. A jelenlegi bortörvény, Tokaj, Szerencs és Sátoraljaújhely háromszögében 27 települést nevez meg a tokaji borrégióban. Ez a terület, a Tokaj-Hegyaljai történelmi borvidék, kultúrtáj nyert felvételt 2002-ben az UNESCO Világörökségi listájára.
Már önmagában a borrégió méretei, területi lehatárolása különlegessé teszi Tokajt. Általánosságban a magyarországi borrégiók területileg nem alkotnak összefüggő egységet, gyakran több tíz kilométert kell utazni két, azonos borrégióba tartozó borvidék között, gondoljunk csak a Felső-Pannon borrégióban található borvidékekre (Sopron, Pannonhalma, Etyek).
2. A Tokaji borrégió földtani szerkezete hasonló tulajdonságokkal bír, ilyen szempontból is különleges egységet alkot. A Tokaj-Eperjesi hegység vulkanikus működései 15 milló évvel ezelőtt kezdődtek és 9 millió évvel ezelőttig tartottak. Az évmilliók során kiemelkedően változatos földtani szerkezet jött létre a borrégióban, gyakorlatilag a vulkanikus kőzetek majdnem teljes felhozatala jelen van a vidéken.
Riolit riodácit, dácit, zeolit, andezit és bazalt is fellelhető, míg a talaj felsőbb rétegei között megtalálhatóak nyirok- lösz-, illetve homoktalajok is.
Ez más borrégiókra nem igazán jellemző. Gondoljunk csak a Balatoni borrégióban található borvidékekre. Egészen másféle talajtípusokkal találkozunk például Badacsonyban, a tanúhegyek koszorújában, a Balatonfüred-Csopaki borvidék mészkővel borított lankáin, vagy a Balatonboglári borvidék löszös szőlőültetvényeiben.
3. Tokajban a vulkanikus működések miatt a domborzat tagolt, völgyekkel és vízfolyásokkal tarkított alacsony középhegység. Lévén, hogy a Kárpátok lábánál fekszik, a terület alapvetően hűvös éghajlatú, az évi átlagos középhőmérséklet 9-10°C közé esik. Hosszú napsütéses nyár, száraz őszi idő jellemzi. Az évi átlagos csapadék mennyiség 500-700 mm között mozog. A klimatikus adottságokat figyelembe véve, Tokaj valamivel alacsonyabb értékeket produkál az országos átlagot tekintve. A szőlőtermesztés északi határán fekszik, a Loire-Elzász-Burgundia-Rheingau-Mosel-Krems-Wachau tengelyen. A borrégió fekvése kiemelkedően fontos az édes borok készítése szempontjából, mivel az egyensúly megtartása érdekében szükség van a feszes savszerkezetre is.
4. A klíma és a földtani szerkezet kiemelkedő párosulása mellett, van még egy komponens, amely nem csak Magyarországon, de a világon is egyedülállóvá teszi a tokaji borrégiót. Ez a „titkos összetevő”, nem más, mint a botrytis cinerea nevű gomba, amely kialakulásának kedvez az őszi párás időjárás. Tokajban a földrajzi elhelyezkedés miatt jöhet létre magas páratartalom, mivel a terület a Tisza és a Bodrog kereszteződésénél, viszonylag szélárnyékos területen fekszik. A legkiemelkedőbb szőlőtermő területek a déli, dél-keleti hegyoldalakon helyezkednek el, nyitott térszínnel, mely gátolja a fagyzugok kialakulását. Ilyen körülmények között érzi tehát legjobban magát a botritisz, más néven szürkepenész. A gombaflóra általában az érett és egészséges bogyókon kezd kialakulni. A gomba megjelenésével a bogyó víztartalma csökkeni kezd, cukortartalma koncentrálódik, illetve szaporodásával a szőlő savtartalma is magasabb lesz. Ennek a folyamatnak a következményeképpen jönnek létre a világ legösszetettebb borait adó szőlőfürtök. A botritiszről itt írtunk nemrég részletesen.
Tokaj-Hegyalja zárt borvidék, így csak bizonyos engedélyezett fajtákat lehet tokaji palackban, tokaji borként forgalomba hozni. Ezek a fajták a furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kabar és kövérszőlő, melyek közül a furmint és a hárslevelű van túlnyomó többségben a borvidéken. Ilyes fajta komoly szabályozás, fajta korlátozás hazánkban csak Tokaj-Hegyalján van jelenleg. A korlátozásnak köszönhetően a borrégió egységesebb arculatot, kínálatot mutat. A tokaji borként forgalomba hozott palackok, többnyire fajtaborok, késői szüretelésű, szamorodni vagy aszú tételek.Sorra véve Tokaj-Hegyalja különleges adottságait, egységes arculatát talán már nem is olyan meglepő, hogy minek okán érdemelte ki a terület a borrégió kategóriát. A hasonló természeti adottságok, illetve a zárt borvidék megnevezés alapján Tokaj-Hegyalja mind a 27 települése egy egységként őrzi és ápolja mind a mai napig, a méltán világhírű tokaji borok készítésének hagyományát.
Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!
