Bár legalább 500 éve készítenek aszúbort a Tokaji borvidék dűlőiről, mégis csak szűk 20 éve kezdődött el itt a száraz borokkal való kísérletezés. Az eredmények olyan sokat ígérnek, hogy a borvidék és a világ szakértői ma már egyként vallják: a száraz furmint jelentheti a magyar bor számára a betörést a világpiacra, és ez emelheti a világ luxustermékévé a tokaji aszút. Íme, 11+1 tudnivaló Tokaj-Hegyalja királynőjéről és udvarhölgyéről.

1. Már a 12. századtól írásos dokumentumok igazolják a tokaji borkészítést, ám a 90-es évek végéig egyáltalán nem készítettek száraz borokat errefelé. Az első példa, az igazi etalon a Szepsy Úrágya Furmint 2000 volt.

2. A Tokaji borvidéken kizárólag ezek a szőlőfajták teremnek, az alábbi arányban:

• 60% furmint
• 30% hárslevelű
• 10% sárgamuskotály, kabar, kövérszőlő, zéta. (Az aszú tehát csakis ezen szőlőkből készülhet.)

3. A Master of Wine-ok (a világ legelismertebb borszakértői) szerint a furmint előtt igencsak ígéretes jövő áll, és bizony a világ legnagyobb fehérboraival is versenybe szállhat.

4. A legmagasabb minőségű száraz furmintoknak már saját palackja is van, melyet Ipacs Géza tervezett a Szepsy család támogatásával. A palack a 2011-es Mád Furminttal debütált, így pedig végre nem kellett tovább a bordeaux-i, burgundi vagy rajnai palackok között válogatni. És igen, már Gordon Ramsey is pontosan ismeri.

5. Bár azt csak sejtjük, hogy a fajta Hegyalján született, azt biztosan tudjuk, hogy a száraz furmint végre kitörési lehetőséget jelenthet a magyar borászoknak, hiszen rendkívül gazdag, testes és karakteres, szépen tükrözi a termőhely adottságait (terroir), és hosszan eltartható (köszönhetően élénk savainak, és jó cukorgyűjtő képességének).

6. A furmint (a.k.a. mosler, moslavac, posipel, sipon, szigeti, somszőlő) illat- és ízjegyei roppant egyediek: mézes, citrusos, körtés, birses, szegfűszeges, orgonás, mentás, kakukkfüves. A hárslevelű (a.k.a lipovina, lindenblättriger) illat- és ízjegyeihez sincs hasonló: intenzíven virágporos, hársvirágos, méhviaszos, szelídgesztenyés, bodzás, szegfüves.

7. Mindkét fajta igazi gasztrobor (és ez is nagy előny a piaci értékesítés során): 

• a furminthoz: a zsírosabb húsú halaktól (például pisztráng vagy fogas), a kapros, petrezselymes, kakukkfüves csirkesülteken keresztül az indiai, thai fűszerezésű fogásokig bátran kísérletezhetünk!
• a hárslevelűhöz: tárkonyos csirkeraguleves, vadszárnyasok (fácán, fogoly), sőt az almásrétes is szóba jöhet!

8. A hárslevelű szőlőfürtje az egyik legnagyobb a fehérszőlők között, ugyanis akár fél méter hosszúra is megnőhet! Persze ennél nagyobb és fontosabb előnye, hogy bőven és egyenletesen terem, miközben aszúsodásra hajlamos.

9. Mindkét fajta kifejezetten későn érő, és amennyiben aszút készítenek belőlük, szüretük novemebrig is kihúzódhat, ekkor teljesedik ki ugyanis ízviláguk és cukortartalmuk. Ezeket az évjáratokat érdemes választanod: 2006, 2007, 2008, 2013.

10. Számos szakértő szerint (beleértve külföldieket) nincsen Tokajhoz hasonlóan értékes termőterület a világon.

11. A világ legfontosabb pohárgyártója, a luxusmárkának számító Riedel saját poharat is tervezett a furmintnak, mely a lehető legjobban közvetíti a szőlő és a bor tulajdonságait, az illatokat és ízeket is kellően hangsúlyozza. A pohár tavaly debütált, és egyébként szuperül működik a száraz és édes furmintok esetében is. A furmint pohár szára hosszú és vastag, formája tulipános, szája szűk.  

+1 Leginkább kóstolva ismered meg a két fajtát, ezért gyere és kóstolj a legjobbaktól következő Winelovers Afterwork-ön // Tokaji Aduászok: Furmint és Hárslevelű Kóstoló // november 23-án a Buddha-Bar Lounge-ban!

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!