Senki sem úgy született, hogy tud bor kóstolni, de mindenki meg tudja tanulni. Íme 4 könnyen elsajátítható alapszabály.

Szerző: Kassai Endre

Tegyük fel, hogy nem zárkózol el az alkoholos italoktól, de korábban nem igazán fogyasztottál bort – egyszerűen mindig volt más ital, ami jobban bejött.

Most viszont adott az új barátod/barátnőd (vagy a szülei), az új kollégák a munkahelyen vagy új munkahelyi társaság, vagy maga a főnököd, aki a céges bulin borokkal nyit… A borok és a borfogyasztás manapság reneszánszát éli itthon és a nagyvilágban, ezért előbb-utóbb mindenki találkozik kínálással, köszöntéssel – egy pohár remek borral.

Ha már a kezedbe került a pohár, amelybe bort töltöttek, érdemes e lehetőséget megragadni arra, hogy ismerkedj a borral és a kóstolás technikájával is. Senki sem úgy született, hogy ezeket eleve tudta volna, a kóstolás tanulható és tanulandó készség. A jó hír az, hogy 18 év felett mindenkinek megy!

Az alábbiakban a legfontosabb lépéseket vesszük végig összesen 4 pontban. Ha követed a tanácsainkat, biztosan kellemes élmény lesz számodra a bor kóstolása. Legelső dolog, amit jó ha betartasz, az örök sorrend: megfogjuk, megnézzük, megszagoljuk, megízleljük.

1. A borospohár felemelése, tartása

Az esetek többségében a bort talpas poharakba töltik ki. Ez lehet keskenyebb – a fehér- vagy rosé borok esetében – vagy lehet kerekebb, öblösebb pohár, amelyekből hagyományosan a vörös borokat fogyasztjuk. Akár asztalról vagy tálcáról veszed el, akár kézből nyújtják neked, soha ne a pohár falát ragadd meg, még ha ez lenne is a legkényelmesebbnek, legbiztonságosabbnak tűnő megoldás.

Mindig a talpas pohár szárának alsó felét fogjuk meg.

Lehetőleg ne marokra, de mindenképpen úgy fogjuk meg a pohár szárát, hogy biztonsággal tudjuk mozgatni. Egyáltalán nem ciki megfogni a másik kézzel a pohár talpát, amíg az ügyesebb kezünkkel kényelmes fogást találunk magunknak a száron.

2. Vegyük szemügyre a bort

Ha az adott tételből, palackból nekünk ez a legelső pohár, soha ne mulasszuk el megszemlélni, mielőtt belekóstolnánk. Pillantsunk bele a poharunkba, hiszen így vehetjük észre, ha esetleg a parafadugóról levált darabkák vagy bármi más nem odavaló dolog úszkál a bor felszínén. Ha ilyet tapasztalunk, távolítsuk el – kanállal vagy más erre alkalmas eszközzel.

Egyáltalán nem sznobizmus a bor színét is tesztelni, megvizsgálni. A fehér- vagy rosé borok jóval áttetszőbbek, de a vörösek is szép árnyalatokat mutathatnak.

Keressünk fényforrást – egy ablak, egy lámpatest, de még egy gyertya is segít, a szabadban pedig a nap vagy az égbolt fénye –, ami felé tartva a bort meggyőződhetünk annak tisztaságáról.

Elképzelhető, hogy finom porszerű anyag ülepszik a poharunk aljára – ez többnyire nem hiba, és nem is csökkenti a bor élvezeti értékét.

3. Szagoljuk meg a bort

A leggyakrabban úgy kerül elénk a bor, hogy előtte nem volt ideje szellőzni. Ezért mielőtt az illataival ismerkednénk, kicsit „lögyböljük”, azaz forgassuk meg óvatosan a poharat. A mozgatás után emeljük minél közelebb az orrunkhoz a poharat, és úgy szippantsunk a pohár szájába.

Érdemes kipróbálni, hogy először a pohár mozgatása nélkül szagolunk bele a borba, majd rövid mozgatás/forgatás után megint.

A második alkalommal erősebben lesznek érezhetők az illatok, és többnyire már egy kicsit kibontakoznak az árnyalataik is.

A bor illatának „illik” kellemesnek lennie. Ha kimondottan szúrós vagy kellemetlen egy bor illata (például ecetes, vagy dohos), az valamilyen borhibára utal. Ilyenkor rendszerint sajnos a hiba a bor ízében is visszaköszön. Lehetőleg diszkréten, de illik azonnal jelezni, ha gyanú támad bennünk. A bort kínáló nagyon hálás lesz érte, ha neked köszönhetően mások poharába már nem kerül a hibás tételből.

4. Kóstoljuk meg a bort

Mindig néhány apró korttyal kezdjük a bor kóstolását. Kettő vagy három – ízlés dolga, kísérletezhetünk is. Elsőre a bor lassabban folyjon át a szánkon, mielőtt lenyeljük.

Megfigyelhetjük azt is, hogy a nyelvünk-szánk mely részein milyen érzeteket kelt; hol tapasztalunk édeskés, savas vagy fanyarabb ízeket.

Ez a játék egyszerre segíti az adott bor zamatainak és a saját ízlelési képességeinknek a felfedezését. Érdemes emellett mindig egy nagyobb, gyorsabb korttyal a bor összhatását is kipróbálni. Igazából ez az összegző benyomás marad majd meg bennünk, ha emlékeinkben visszaidézzük az adott tételt.

Ne essünk kétségbe, ha nem vélünk rögtön felismerni gyümölcsös vagy hordós jegyeket. Egyrészt nem biztos, hogy a kóstolt tétel rendelkezik ilyenekkel, másrészt fontosabb az, hogy a jó bor összességében legyen jóízű, amit öröm iszogatni.

Röviden összefoglalva: a jó bor szépen mutat, kellemes illatú és ízlik nekünk.

Kellemes gyakorlást kívánunk!

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!