Május végén az olasz Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium Nemzeti Borbizottsága rábólintott az eredetvédett Prosecco Rosé készítésének lehetőségére

Szerző: Kis Hajnalka

Fotó: www. decanter.com

Na, bumm. Ha te is azok közé tartozol, akik szeretnék tudni, hogy mit gondolt a költő, amikor az előbbi mondatot leírta, akkor segítünk az elemzésben, ugyanis ahhoz, hogy állást tudj foglalni a fenti mondattal kapcsolatban, több dolgot is meg kell érteni, de semmi gond, érthetőek leszünk.

Először is kezdjük a buborékokkal.

Buborékos borokat többféleképpen lehet osztályozni.

1. Elkészítési mód szerint (vagyis, hogyan kerül a buborék és mennyi buborék kerül az üvegbe)
2. Földrajzi hovatartozás szerint (és akkor van francia meg olasz és persze orosz és magyar buborékos bor, sőt, ember legyen a talpán, aki ki tud zárni akár egy országot is, hiszen, ahol szőlőt termesztenek, ott garantáltan készítenek buborékos bort is)
3. Aszerint, hogy eredetvédett-e, vagy nem - ez picit hosszabb magyarázatra szorul. Az eredetvédelmet törvény szabályozza. Ez Európa legtöbb országában nagyon részletes előírás arról, hogy hogy egy ital milyen szőlőfajtákból készülhet, hogy szabad-e a szőlőt öntözni, hogy legfeljebb hány szőlőtőke lehet egy hektáron, de még arról is, hogy egy dűlő milyen magasan lehet a tengerszinttől ahhoz, hogy az ott termesztett szőlőből készült bor még eredetvédett jelzést kaphasson. Az előírások nem csak a szőlőre, de az elkészítés módjára, az érlelés időtartamára és még sok minden másra is vonatkoznak. Ha a borász minden előírást betart, akkor a termékét árulhatja eredetvédett borként. Ez azt is jelenti, hogy az olyan termék, amit nem az előírások szerint készítettek, vagy ahol a hatóságok nem hitelesítették az előírások betartását, az nem árusítható eredetvédett jelöléssel (ez Olaszországban az IGT, a DOC és a DOCG).

Na, most akkor a Prosecco az előbbi három pont szerint hová tartozik?

1. Az elkészítési módja szerint a buborékok egy nagyméretű, lezárt tankban keletkeznek, amelyikben a bor második erjesztése történik. Az olaszok ezt Martinotti-eljárásnak hívják, a világ Charmat-eljárásként ismeri. Az eltérő névadás oka ugyanaz, ami miatt nem tudjuk, hogy ki találta fel a telefont, Bell, vagy Reis, vagy netalántán Meucci. Federico Martinotti bár már Eugène Charmat előtt is végzett sikeres kísérleteket tankban folytatott második erjesztéssel, de mégis Charmat volt az, aki az eljárást 1907-ben szabadalmaztatta. A buborékok 1-5 bar közti nyomást gyakorolnak az üveg falára, tehát gyöngyöző vagy habzóborról van szó (olaszul frizzante vagy spumante)
2. Földrajzi hovatartozás szerint Prosecco csak Olaszország Észak-Keleti területéről származhat Belluno, Gorizia, Padova, Pordenone, Treviso, Udine, Venezia, és Vicenza provinciából. A legértékesebb Prosecco DOCG pedig Conegliano Valdobbiadene (Treviso provincia) és Asolo (szintén Treviso provincia) településein készül.
3. Az eredetvédelmi előírások szerint készíthető akár csendes bor is, de gyakoribb a gyöngyöző és habzó Prosecco. Előírás szerint legalább 85%-a Glera szőlőből és legfeljebb 15%-a egyéb szőlőből készített fehérbor lehet.

Nos, most akkor már tiszta a kép. Eredetvédett Prosecco eddig csak fehérbor lehetett – csendes vagy buborékos – mostantól pedig lehet rozébor is.

Csak, hogy felkeverjem az eddig csendes – vagy épp már gyöngyöző kedélyeket – eddig is volt olyan termelő, aki készített rozé Prosecco bort, mivel viszont nem léteztek elfogadott eredetvédelmi szabályok a rozé készítését illetően, ezért az üvegen nem jelenhetett meg, hogy DOC vagy DOCG.

Mostmár vannak ilyen szabályok: Prosecco Rosé hivatalos neve: Prosecco spumante Rosé millesimato lesz, 85% Glera és 15% Pinot Noir szőlőből készülhet, és először 2021 januárjában dobják piacra, tehát ezen a nyáron még hiába keresitek.

 A rozé hírét a közönség nagyon pozitívan fogadja, sőt úgy tűnik, hogy a rozébor szabályozásának ötlete nem is a termelők kívánsága volt, hanem a piaci igények kényszerítették ki, valamint az a tény, hogy az elmúlt években több száz hamisítási kísérletet derítettek fel, amelyben állítólagos Prosecco Rosé DOC bort kínáltak eladásra, ami ugye eddig hivatalosan még csak nem is létezett. Ezt a törvény természetesen ugyanúgy bünteti, mint amikor valaki hamisított Rolex órákat vagy hamis Nike cipőt árulna a piacon.

A biztos kasszasiker ellenére a rozégyártó projektben a két legelőkelőbb Prosecco-gyártó terület, vagyis Conegliano Valdobbiadene és Asolo mindeddig nem kíván részt venni.

Finomnak biztosan finom lesz az új bor is, ebben nem kételkedünk. Reméljük, hogy a kis jogi kitérő nem akadt a torkotokon, ha igen, mi sem segíti ezen jobban, mint egy pohár, hűs Prosecco. Egészségetekre!

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!