Szerintünk minden évszakban szezonja van a boroknak, azonban biztosan észrevetted már, hogy a különböző évszakokban, más-más stílusú borok esnek jól. Mindenkinek megvannak a kedvenc tételei, melyeket az év bármely szakaszában szívesen fogyaszt. De ha jobban belegondolsz, kedvenc „villányi franc”-od nem biztos, hogy ugyanolyan jól esik egy forró nyári napon, mint egy hideg téli estén. Nézzünk, hogyan válassz az alapvető borstílusok közül az aktuális évszaknak megfelelően.

kép forrása: www.dkfindout.com

szerző: Borda Krisztina

Áprilisban beköszönt a tavasz, egyre több a napsütés, nyílnak a virágok, teremnek az idényzöldség - és gyümölcsök. A hosszú hideg idő után vágyunk valami újra, fiatalosra, üdére, ami elűzi a téli szürkeséget. Ilyenkor jön el a laza, friss savú, gyümölcsös illat - és íz jegyeket adó reduktív fehérborok, a gyöngyöző, habzó borok és a rozé ideje. Az áprilistól augusztusig tartó időszak könnyedebb testű, élénk savakkal teli, alacsonyabb alkoholtartalmú borokat rejt magában. Színükben halványabbak, ízben az elsődleges, úgynevezett primer aromák uralkodnak.
Az első piknikről nem hiányozhat egy jól behűtött Irsai Olivér, sárgamuskotály vagy cserszegi fűszeres. Illatos, szőlős, virágos aromái nagyon behízelgővé teszik, kiváló „társalgó borok”, de remek ételkísérők is. Jó választás a karakteres rajnai rizling is, mely termőhelytől függően citrusos, zöld gyümölcsös, florális vagy akár ásványos, benzines karakterű is lehet.

A fehér borok között kiemelkedő savszerkezetű sauvignon blanc, a kissé gyógynövényes szürkebarát vagy az egzotikus illatáról könnyen felismerhető tramini remek kísérői a nyári sütögetéseknek, esti naplementének.
Nincs igazi nyár friss magyar borok és a Balaton nélkül! A magyar tenger térsége szinte összeforr az olaszrizlinggel. „Legmagyarabb” szőlőfajtánkat erőteljes, mégis elegáns, olykor harapós savak jellemzik, fanyarkás, keserű mandulára emlékeztető aromatikája pedig üdévé, könnyeddé teszi.

A gyöngyöző vagy habzóbor sem hiányozhatnak tavaszi-nyári bor repertoárunkból, melyek között az alapvető különbséget a palackban uralkodó nyomás és a szén-dioxid eredete adja.

A könnyed gyöngyözőborok alapját olyan aromás fehér fajták biztosítják, mint a szürkebarát, a sauvignon blanc, az irsai olivér vagy a muskotály. 6-8 °C fokon, jól behűtve igazi szomjoltó tételek a nyári hőségben.
A teraszon ülve, poharunkban friss rozé, igazi meghitt élményt varázsol egy munka utáni estén. Kiváló fröccs alapanyag, csak úgy, mint a kevésbé illatos fehérborok. Fröccsnek nem igazán alkalmasak az illatos fajták, de egy kis buborék jól áll nekik. Az acéltartályos, fiatal, friss fehéreket, rozékat érdemes a szüret utáni 1-2 éven belül elfogyasztani, legalább 10 °C fokon, de ennél erősebben is lehűthetjük, főként a nyári melegben. Praktikusság szempontjából a csavarzárral ellátott reduktív borok könnyen visszazárhatóak, ha netalántán maradna belőlük.

Mit válassz ősszel és télen?

Ősszel beköszönt a hideg idő, vége a fesztiváloknak, a nyáresti sütögetéseknek, Margit-szigeti piknikezéseknek. Szeptemberben a hűsítő, könnyed fehéreket felváltják a komolyabb, testesebb fehér- és vörösborok.
Októbertől márciusig rövidebbek a nappalok, hosszabbak az éjszakák, ilyenkor szívesebben kuckózunk be otthon a melegben. A didergősebb napokon jól esnek a telt, hordóban érlelt fehérborok, melyeket enyhén hűtve, 12 °C fokon érdemes fogyasztani. Egy kifinomult chardonnay, karakteres furmint vagy az illatos hárslevelű hordós érlelésből adódó vajas krémes állaga, kókuszdiós, karamelles érlelési aromái jól párosíthatók az őszi fogásokhoz, magasabb alkoholtartalmuk pedig segít felmelegedni a hűvösebb estéken. A legszebb fahordós tételeket a Balaton-felvidék, Badacsony, Somló és Tokaj adják.

Kóstolj meg egy könnyed vörösbort egy jó könyv vagy sorozat mellett. A főzés is jobban megy egy pohár bor társaságában, ráadásul bizonyos ételeknek még a fűszerezéséhez is felhasználhatod. A savakban gazdag pinot noir, cseresznyés-meggyes, olykor narancshéjra, szarvasgombára emlékeztető ízjegyei kiváló kísérői lehetnek az őszi alapanyagoknak, mint a szőlő, a sütőtök, a gesztenye, a dió vagy a füge. De választhatsz egy üde és fiatalos soproni kékfrankost, ami kellemesen fanyar, gyümölcsös bort ad, élénk savakkal és közepes tannin tartalommal. A fajta az egri bikavér alapját is képezi és a legkiválóbb gasztroborunk. A Villányban őshonos nagyon gyümölcsös portugieser alacsony sav - és csekély tannintartalma miatt roppant közkedvelt, a mindennapok bora. A kadarka és a zweigelt is a könnyű vörösborokat adó fajták közé tartoznak. Szintén ebbe a kategóriába eső tételeket érdemes a zimankós estéken gőzölgő forralt bor alapanyagként is felhasználni.

A közepes vagy telt testű, tanninhangsúlyos vörösborok bármelyike remek választás egy hideg téli napon. Színükben mélyebbek, jelentős tannin tartalommal. A bennük fellelhető gyümölcsösség és fűszeresség, a tanninok adta összehúzó érzet a szájban, remek kísérői a téli napoknak. Ezeket jellemzően magasabb hőmérsékleten szolgálják fel, mint a hűsítő nyári borokat. A szobahőmérsékletű (17-18 °C) fogyasztás kiemeli a bor karakterét, a benne rejlő aromákat, ízjegyeket, továbbá remekül párosíthatók az ünnepi fogásokhoz is.
A cabernet sauvignon ízvilágában izgalmas savai és magas tanninjai mellett megtalálhatjuk a fekete bogyós gyümölcsösséget és a dohány bukéját is.

A Villányban önálló eredetvédelemmel rendelkező cabernet franc-ban inkább a piros bogyós gyümölcsök dominálnak, amit vanília, kókusz, füst és dohány aromák kísérnek.
A merlot elengedhetetlen összetevője a Bordeaux-i cuvée-nek a cabernet sauvignon és franc-nal egyetemben. Bora gyakran málnás, ribizlis ízeket kölcsönöz, föld és zöld fűszerekkel kiemelve azokat.
Az aromatikájában fűszeres, csokoládés karakterű shiraz könnyen befogadható a kevésbé hozzáértők számára is. Köztudott, hogy a legnagyobb tanninokat a villányi és a szekszárdi borok adják.

Ünnepi menühöz a legjobb választás: pezsgő és édes borok

A pezsgőről és az édes borokról még nem esett szó. E két típust inkább ünnepekhez köthetjük, de egyéb bortípusokat is párosíthatunk az ekkor tálalt fogásokhoz. Megkülönböztetünk természetes édes borokat, melyekben a szőlőben természetesen keletkező cukor (maradékcukor) található, valamint erősített borokat, melyeknél az erjesztés során borpárlat hozzáadása történik. Mind reduktív, mind pedig hordós érlelésű borral is találkozhatunk a polcokon. A karácsonyi desszerteknek, a húsvéti sonkának vagy a Valentin napi ünneplésnek kiváló kísérője lehet egy tokaji aszú vagy szamorodni, furmintból vagy hárslevelűből. Az alacsonyabb savtartalmú, könnyebb természetes édes borokat 6-8 °C fokon, a kifejezetten tokaji borokat enyhén behűtve 10-12 °C fokon élvezhetjük maximálisan. Pezsgőt legtöbbször szilveszterkor bontunk, de asztalra kerülhet évfordulókon vagy augusztus 20. alkalmából is.