A Neszmélyi borvidéken kalandozva nem kerülheti el a figyelmünket, hogy milyen jelentőssé is váltak itt az utóbbi években az illatos fehér borok. De hogy melyek is ezek a fajták? Miért ilyen jelentősek Neszmélyben? És miben rejlik kiemelkedő népszerűségük? – A mai cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Kép: https://hu.wikipedia.org/

Szerző: Májer Hanna

Ha az illatos fajtákról esik szó, akkor bizonyára a legtöbbünk - hozzáteszem helyesen - az Irsai Olivér és a Cserszegi fűszeres fajtákra asszociál, amik több pincészetben megtalálhatók a borvidéken.

Az Irsai Olivér magyar eredetű szőlőfajta, a pozsonyi fehér és a csabagyöngye szőlő fajták nemesítéséből származik. Csemege és borszőlőként is hasznosítják a fajtát, mivel bogyója kicsi, hamvas, középvastag héjú, húsa pedig lédús, muskotályos ízű. Elnevezése kapcsán számos legenda kering

A cserszegi fűszeres szintén magyar eredetű fajta, az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezéséből származik. A bogyó jellemzői meglehetősen hasonlítanak, az Irsai Olivér bogyójának jellemzőihez. Apró, gömbölyű, hamvas sárga, az Irsainál vastagabb héjú, húsa pedig lédús, jellegzetes fűszeres ízű.

Mindkét szőlő fajta korai érésű, az Irsai Olivér már szeptember közepétől szüretelhető, a Cserszegi fűszeres szüretelésére pedig szeptember végén kerül sor általában. A korai szüret okán a borok élénk savszerkezettel bírnak, melyhez természetesen társul megfelelő cukortartalom is, így eredményképpen fiatalos, friss, jó sav-cukor egyensúlyú borokat kapunk. Azonban a szüret idejének meghatározásakor közel sem ennyire egyszerű a képlet, a borásznak rengeted szempontot figyelembe kell vennie.

A Vértes, a Gerecse és a Duna által határolt Neszmélyi borvidék Komárom megye területén helyezkedik el, a Duna jobb partján. A vidék potenciális termőterülete több, mint 6500 hektár, azonban ebből mindössze 1200 hektár hasznosítanak. A talajadottságok kifejezetten kedveznek az Irsai Olivér és a Cserszegi fűszeres fajták termesztésének, mivel mindkét fajta kedveli a löszös talajt, mely Neszmélyre kifejezetten jellemző. A meleg löszös talaj, nagy vízmegtartó képességgel bír mely lehetővé teszi a szőlő gyökerei számára, hogy könnyen a talajba hatolhassanak és messzire juthassanak. A vidék klimatikus adottságait tekintve, mérsékelten nedves-hűvös, a magyarországinál alacsonyabb átlaghőmérsékletű, kevesebb a napsütéses órák száma is. Ennek köszönhetően a könnyű, illatokban és aromákban gazdag, üde, fiatalos fehérborok készítésére kiválóan alkalmas területnek bizonyul.

Az utóbbi években a globális felmelegedés miatt, egyre kevesebb hasonló klimatikus viszonnyal rendelkező terület áll a borászok rendelkezésére. Az éghajlati övek eltolódása okán, a magyarországi szőlőtermő területek is egyre melegebb időjárásnak lesznek kitéve, ebből kifolyólag a szőlőtermesztés jellege is meg fog változni. Azonban nem csak a hőmérséklet emelkedésére kell gondolnunk, hanem az időjárás változékonyságára is, mely egy újabb nehezítő tényező a borászok számára. Ezen szélsőséges viszonyok mellett tehát a Neszmélyi borvidék adottságai igazán megbecsülendők.

Az illatos, aromatikában gazdag Cserszegi fűszeres és Irsai Olivér is kiemelkedő népszerűségnek örvendenek a borkostolással ismerkedők körében, sokan tartják ezeket a fajtákat „entry boroknak”. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miben is rejlik közkedveltségük? A válasz talán a borok „érthetőségében” rejlik. De vajon mit is takar ez? A borkóstolás során megkülönböztetünk, úgynevezett primer (elsődleges), szekunder (másodlagos) és tercier (harmadlagos) jegyeket. Egy bor elemzésénél az elsődleges jegyek a legegyszerűbben értelmezhetőek, mivel ezeket az illatokat már ismeri az orr. Ezek lehetnek például virágos, gyümölcsös jegyek. Az előbbiekben említett kétfajta pedig kifejezetten gazdag primer jegyekben.

Azonban nem csak a fajta jelleg játszik fontos szerepet ezen borok értelmezhetőségében, hanem a technológia is, amellyel készülnek. A Cserszegi fűszeres és az Irsai Olivér fajtákból készült borokra nem jellemző a fahordós érlelés. Frissességük és minőségük megőrzése érdekében tanácsos őket 1-2 éven belül elfogyasztani. Ezek a fajták úgynevezett gyakran reduktív technológiával készülnek. A borok ebben az esetben az oxigén jelenléte nélkül, rozsdamentes acéltartályokban erjednek és érlelődnek. A szőlőből származó aromák irányított hűtött erjesztéssel és viszonylag korai palackozással tarthatók meg igazán. Így nem véletlen, hogy ezt a technikát alkalmazzák az illatos fehérborok esetében, ahol a cél a borok savasságának, gyümölcsösségének és üdeségének megőrzése.

Miért? A parafadugó készítés egy meglehetősen költséges és energiaigényes folyamat. A dugók készítéséhez a paratölgy szolgáltat nyersanyagot, azonban az utóbbi évtizedekben a paratölgy erdők területe is jelentősen megcsappant. A lehántott fakérget pihentetik, szárítják, ami több hónapot vesz igénybe, majd „kifőzik”, hogy mentesítsék a baktériumoktól. A dugót kézzel vagy géppel fúrják ki a kéregből, végső formára csiszolják. Ezután mosás, újabb tisztítás, és a szín meghatározása következik, végül szárítással beállítják a végső nedvességtartalmat. Ezt követi a feliratozás, amit az élelmiszeriparban elfogadott festékkel vagy égetéses technológiával végeznek. Utolsó mozzanatként egy szilikonos védőréteget kap, ami arról gondoskodik, hogy a dugókat könnyű legyen a palackba tenni, illetve fogyasztás előtt kihúzni.

Az idő és energiaigényes folyamatot ismervén, a legközelebbi vásárláskor érdemes végiggondolni, milyen zárral ellátott palackot is válasszunk. Egy könnyed reduktív fehérborral, akár Neszmélyből, biztosan fenntarthatóak maradhatunk. 

A reduktív eljárással szemben az oxidatív technológia során a borokat oxigén jelenlétében erjesztik és érlelik. Hagyományosan fa erjesztőkádakat és hordókat alkalmaznak, az erjedési folyamat pedig pincehőmérsékleten vagy a felett történik. Ezáltal a borok aromatikájában megjelennek a gyümölcsös jegyek mellett a másodlagos íz és illatjegyek is. Kifejezetten izgalmas borok készülnek ezen eljárás során.

A fogyasztási trendeket tekintve, a Neszmélyi borvidékéről származó üde, fiatalos fehérboroknak meg van a helye és szerepe hazánkban. Borkóstolással ismerkedők számára kiváló kezdő tételek lehetnek, de akár egy meleg, késő nyári este remek kísérő italaiként, akár fröccs formájában is megállják helyüket.

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!