Ha valaha is gondolkoztál a borász szakma elsajátításán, nem árt tudnod, mivel jár ez a csodálatos hivatás.

Több ezer különböző fajta bor van világszerte, a 3 alap kategóriába azonban legtöbbjük besorolható. Ezekhez a “skatulyákhoz” tartozik pár közös tulajdonság is. 

1993 óta létezik Európában hivatalosan a bio megnevezés, de közel 3 évtized után is sokszor nagy a zavar a fogyasztók fejében. Segítünk tisztába tenni a dolgokat, hogy el tudj igazodni a boroscímkén.

Szögezzük le, Romániában a papírok nagyon komoly értékkel bírnak. Mindenki szeret mindenről egy paksamétányi dokumentumot felhalmozni, és azokat villogásra felhasználni. Így tette ezt a korábbi román agrárpolitikus (ma már borász) is, aki a szőlőjét taposó lányok szüzességi bizonyítványát őrzi…

Egy fürt különleges minőségű, zamatos és lédús vörös szőlőt 1,2 millió jenért (3,2 millió forint) árvereztek el az idei aukciós szezon első napján Japánban. Ezzel megdőlt az utóbbi évek rekordja. 

Nemrég jött a hír, hogy az isteni illatos proseccójáról híres olasz borvidék, Conegliano és Valdobbiadene hegyei is felkerültek az UNESCO Világörökségi Listájára. Ezzel együtt most már 15 borvidék viseli a világon ezt a megtisztelő címet. 

Egyszer olvastam egy kommentet: "Minek éjszaka szüretelni? Én azt szeretem, ha olyankor süt a nap, ráadásul a sötétben nagyokat borulnánk a dombokon." Nos, mindenféle kommentár nélkül állítom, hogy sokan mások is szeretik a napsütést, mégsem emiatt szüretelnek nappal. Vagy éppen éjjel.

Ha február, akkor furmint. És ha furmint, akkor Tokaj...? Nem biztos. Összeszedtünk pár érdekes tényt, amit érdemes tudni arról a fajtáról, aminek itthon egy egész hónapot szentelünk. Sőt, már az Egyesült Királyságban is. 

A dalai láma múlt hétvégén Svájcba látogatott, és nem csodálkoznánk, ha egyből felkereste volna a Wallis tartományban található szőlőültetvényét, ugyanis annak ellenére, hogy szigorúan absztinens életmódot folytat, borkereskedelemmel maga is foglalkozik. Nem is akármilyen módon. Zacsek Ági írása.

A 17. századi Franciországban járunk, ahol egy véletlen keresztezés eredményeképpen létrejött egy új szőlőfajta. Úgy 200 évig kevésbé volt hatással a borvilágra, azután viszont berobbant, és mára a kékszőlők talán legismertebbje lett. Bemutatkozik a cabernet sauvignon.