Az elmúlt hetekben körüljártuk a Balatoni borrégiót minden szempontból. Egy dologról nem beszéltünk: mit igyunk, ha eszünk. Olvassátok szeretettel!

A Balatoni borrégióban különösen izgalmas kirándulni, felfedezni a helyi pincészeteket, megismerkedni e történelmi terület jellemző szőlőfajtáival és boraival. A badacsonyi pincetúra, a szigligeti várlátogatás, a keszthelyi csigaparlament megcsodálása, a tihanyi levendulaszedés és a strandolás mellett érdemes meglátogatni – akár rossz időben is – a régió bormúzeumait is.

Mindegyik borvidék más-más karaktert rejteget magában. Így van ez a magyar tengernél is, ami az egyik leghálásabb hely a borok számára. Hogyan lehet megfogni és a közösség számára is felfoghatóvá tenni ezt a különlegességet? Két konkrét kezdeményezést mutatunk be.

Az elmúlt cikkekben már megismerkedhettük a Balaton boros történelmével, valamint a kivételes és egyedi földrajzi adottságaival. Ma néhány kevéssé ismert szőlőfajtát mutatunk be a környékről. Tartsatok velünk!

A Balatoni borrégió Magyarország hat borrégiójának egyike, és hazánk egyik legizgalmasabb, leggazdagabb és legösszetettebb területe. Hogy milyen földrajzi jellemzők segítenek a régiónak ebben a sok ’leg’-ben? A múlt heti történelmi áttekintés után ennek járunk most utána!

Kép: http://guidaturisticabudapest.com/

Szerző: Kókai Nagy Tímea

A régiót hat borvidék alkotja: a Badacsonyi (1600 hektár), a Nagy-Somlói (600 hektár), a Balaton-felvidéki (1300 hektár), a Balatonfüred–Csopaki (2150 hektár), a Balatonboglári (3200 hektár), és a Zalai (vagy más néven Balatonmelléki borvidék – 1600 hektár).

A régió déli, löszös és agyagos, viszonylag egységes talajú vidékeivel szemben az északi részek geológiai adottságai rendkívül változatosak, így kiváló feltételeket biztosítanak a szőlőtermesztéshez – erre pedig már jó néhány évszázaddal ezelőtt rájöttek az itteniek.

Ezen a területen a bortermelésnek ugyanis kétezer éves hagyománya van: ennek kezdete az első század elejéig, a rómaiakig nyúlik vissza.  A borvidékek a Balaton körül sorakoznak, így nemcsak a termőtalaj, a csapadék és a napsütés, de a tó hatása is megjelenik a szőlőben és az abból készült nedűben. Sőt, talán még azt is bátran kijelenthetjük, hogy annyira változatosak az itteni adottságok, hogy a Balaton hatása az első számú összekötő kapocs, ha rá akarunk ismerni az itt készülő borokra.

Sokáig azt gondolták, hogy a Balaton legnagyobb előnye, hogy vize egyfajta tükörként veri vissza a Nap sugarait – így gyakorolva hatást a környék ültetvényeire. A valóság azonban az, hogy a napsütés a Balaton „közreműködésével” szórt fény formában világítja meg a szőlőtermő dűlőket, és mindenféle irányban visszaveri a napsugárzást, és nem csak a szőlő számára kedvező módon és irányban.

Nézzük meg most alaposabban a régió egyes területeit, hiszen minden egyes balatoni borvidék különleges, felfedezésre váró dolgokat rejt magában!

Infografika: Kókai Nagy Tímea

Badacsonyi borvidék

változatos, vulkánikus eredetű területei a Balaton északi partjának nyugati részén találhatóak. A történelmi borvidék két leghíresebb szőlőhegye a Badacsony és a Szent György-hegy. A talajból (bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz) felszabaduló ásványi elemek, az itteni enyhe éghajlat, a Balatonnak köszönhető magas páratartalom mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy igen kiváló minőségű borok készüljenek ezen a vidéken.

A legnagyobb mennyiségben a helyi adottságokat jól tükröző olaszrizling terem, de sok termőterületen található meg a szürkebarát is. Ez utóbbi fajta a szerzeteseknek köszönhető: a filoxéra-járvány után ugyanis az elpusztult helyi fajtákat sok esetben ellenállóbb világfajtákkal pótolták – többek között így került a vidékre Franciaországból a pinot gris, amely a talaj különleges adottságai folytán egy helyi fajtává, a szürkebaráttá alakult át. A szürkebarát számára nemcsak az itteni talaj kiváló, de a klíma is: jó évjáratokban kiválóan aszúsodik, így hosszan eltartható, jó minőségű borokat ad – az itteni borászok nagy örömére.

Az elmúlt évtizedekben visszatért a Badacsony környékére a korábban a vidéket meghatározó kéknyelű is, de nagy termőterületet foglal el a tramini, muscat ottonel, rajnai rizling és a chardonnay is.

Nagy-Somlói borvidék

A borvidék Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke, központja a Bakony hegység nyugati lábánál fekvő Somló. Ez a vidék távolabb fekszik a Balatontól, így a tó hatása már kevésbé érezhető. Sokkal meghatározóbb a talajszerkezet: a gazdag ásványi összetételű vulkanikus kőzetmaradványokkal (főként bazalt) kevert, gazdag barna erdőtalaj kitűnő alapot biztosít a jó minőséghez, amelyet remekül kiegészít a bazalt hőelnyelő tulajdonságának köszönhető, egyenletes meleg. Ez a kőzet a nappal elnyelt hőmennyiséget ugyanis éjjel egyenletesen visszasugározza, így a szőlőket folyamatosan meleg veszi körül ez pedig szemek érlelését kedvezően befolyásolja.

Ami tovább gazdagítja az itteni borokat, az pedig az a tény, hogy az itteni ültetvények talaja sem a felszínen, sem pedig az alatt nem homogén, így az akár 10-15 méter hosszú szőlőgyökereken keresztül egyes rétegekből más-más ásványi elemek kerülnek a szőlőszemekbe. A terület jellemzően helyi fajtáknak ad otthont (olaszrizling, juhfark, furmint, hárslevelű, tramini, szürkebarát), de nagyobb mennyiségben található itt chardonnay is.

Balaton-felvidék

Ez a borvidék éppen csak összefüggő, ugyanis középső részébe beékelődik a Badacsonyi borvidék. A terület vulkanikus, déli fekvésű, sokszor 10%-nál is meredekebb lejtői a sok napsütésnek köszönhetően hamar átmelegszenek, a Bakony pedig megvédi a vidéket az északról érkező szelektől. A hőingadozás is igen alacsony, ami két okra vezethető vissza: a hegyek bazaltjának jó hőtartó képességére, és a Balaton nagy vízfelületének mérséklő hatására. Ezek a tényezők együttesen mediterrán mikroklímát alakítanak ki a medencében.

Az ezen kedvező hatásokat kiegészítő talajösszetétel (meszes kőzet, bazaltos láva és tufakőzet, agyag, homok, márga és dolomit együttese) remek alapot biztosít ahhoz, hogy az itt megtermelt - alapvetően fehér - szőlőfajták (főként olaszrizling, szürkebarát, tramini, muscat ottonel, rizlingszilváni, chardonnay és cserszegi fűszeres) a legszebb tulajdonságaikat tudják megmutatni a borokban.

A Balaton-felvidék borait a fenti hatások összessége testessé, gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formálja, miközben a vulkanikus kőzetek megalapozzák a hosszú érlelésre is alkalmas, rendkívül komplex borok születését.

Balatonfüred-csopaki borvidék

A Balaton északi partjának keleti medencéjében fekvő terület talaja szintén változatos: alapja kristályos pala, melyet homokkő, mészkő, homok fed, néhol pedig a magas vastartalom miatt megfigyelhetjük, hogy a föld vörös színű. A borvidék klímáját – a Balaton-felvidékhez hasonlóan - a Bakony felől áramló hideg levegő és a Balaton határozza meg: a két hatás miatti alacsony hőingadozás, a sok napsütés és az évi átlagos 650-700 milliméternyi csapadék biztos hátteret nyújt a szőlőtőkék fejlődéséhez és a kiváló minőségű terméshez. Csakúgy, mint a régió többi területén, itt is a fehér fajták (olaszrizling, szürkebarát, furmint, chardonnay, rajnai rizling, zenit) a meghatározóak, amelyek többsége helyi, kisebb része világfajta.

Balatonboglári borvidék

A régió ezen borvidéken is egyaránt jelen vannak a hagyományos magyar és a népszerű világfajták is. Az itt készülő borok többsége könnyed, gyümölcsös aromájú, ami elsősorban az itteni talajszerkezetnek (homok, lösz, barna erdőtalaj), és a sok napsütésnek (napsütéses órák száma 1950 és 2050 között változik) köszönhető. A borvidék körülbelül kétharmada fehér (muskotály, szürkebarát, chardonnay, sauvignon blanc, olaszrizling, királyleányka, tramini, Irsai Olivér, zöldveltelini), és fontos szerepet játszik ezen a vidéken a pezsgőkészítés is.

Zalai borvidék

A Balaton régió többi területétől eltérően ezen a területen a XVIII. vörösbort adó szőlőket termesztették a legnagyobb sikerrel, a borvidéket jelenleg meghatározó olaszrizlinget csak a XIX. század második felétől kezdték el telepíteni, amikor a Filoxéra-vész kipusztította az addigi szőlőterületek nagy részét.

A vidéket alapvetően barna erdőtalaj és köves, helyenként homokos-agyagos üledékek alkotják, lösztakaróval. Ezek vízmegtartó képességének köszönhetően a nyári melegben is megfelelő a szőlő vízellátása, emellett a viszonylag egyenletes hőmérséklet és a napsütéses órák magas száma is kedvez a szőlőtermesztésnek.

A zalai termőterület jellegzetessége, hogy alapvetően közepes (pl.: szürkebarát, portugieser), illetve késői érésű (pl.: olaszrizling, kékfrankos, kadarka) szőlőfajták fordulnak elő a főként déli, délkeleti, illetve délnyugati kitettségű domboldalakon, de a nagy pezsgőkészítő cégek is nagy mennyiségben szerzik be innen a buborékos italhoz szükséges alapanyagot.

A Balatoni borrégió minden egyes területe más-más titkot és felfedezni valót rejt – köszönhetően a jó klímának és a környezeti tényezők változatosságának. Érdemes tehát a teljes régiót végigjárnunk, ha teljes képet szeretnénk erről a lenyűgöző vidékről, amely bizonyára senkinek nem fog csalódást okozni!

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünk.

Úgy tartják, hazánk legsokszínűbb és egyben legösszetettebb borrégiója a Balatoni borrégió, mely nemcsak sokoldalú borkínálata, földrajzi helyzete, vagy talaj típusai miatt viselheti méltán ezt a jelzőt, hanem rendkívül változatos történeleme miatt is!

A buborékos italokat könnyű fogyasztani, de nem olyan egyszerű megfejteni a „kilétüket". Próbáljunk meg mégis kicsit rendet tenni azon pezsgők között, amik a legmagasabb kategóriába tartoznak, azaz klasszikus eljárással készülnek, de nem Champagne-ban. Sokan vannak, de érdemes végigmenni rajtuk, hogy a legközelebbi pezsgővásárlásnál már magabiztosan olvasgassuk a címkéket.

Eltűnődtél már azon, hogy vajon miért 0,75 literes a legtöbb borospalack? Ennyit érdemes meginni egyszerre vagy egyéb praktikus oka van? Utánajártunk!

Bizonyára már benned is régóta érlelődik, hogy feltedd a nagy kérdést: vajon miben lehet érlelni? Valószínűleg elért hozzád az információ, hogy nem csak fahordóban. De vajon mennyivel ér többet vagy kevesebbet az a bor, amelyiket nem abban érlelték?