Kényes, igényes szőlőfajta, elvárja a sok munkát, a törődést. Változatos: készül belőle pezsgő, könnyed, gyümölcsös rozé és vörösbor; technológia és kedv kérdése, hogy melyikben villant nagyot. Sokoldalú és többféle ételhez többféleképpen párosítható. Számos országban megtalálható, mindig más-más karaktert és hangulatot mutat. Szülőföldje, Burgundia neve mégis elválaszthatatlanul összeforrt a pinot noir szőlőfajtával.
Közösségi borra szinte az összes borvidékünkön láthatunk már példát. A balatoni, pannonhalmi, bükki, tokaji együttműködések után, 2018-ban indult útjára hazánk délnyugati részéről a már nevével is a mögötte álló koncepciót sejtető RedY.
2018 október 13-án a New York-i Sotheby's árverésén történt, hogy egy gyűjtő 558 ezer dollárt fizetett egyetlen üveg 1945-ös Romanée-Contiért. De miért kerül a Romanée-Conti annyiba, mint egy autó?
Ebben a cikkben Franciaország keleti része felé vesszük az irányt, és képzeletben végigjárjuk azt a Chablis és Beaujolais között található részt, amit ma Burgundiaként ismerünk. Azt a területet, amelynek hírnevét a középkori szerzetesek alapozták meg, ahol ma 24 ezer hektáron termelnek szőlőt, és évente több mint egymillió hektoliter bort állítanak elő. Tarts velünk!
Borkedvelőként érdemes tisztában lenned arról, hogy miért olyan kiemelkedő a tokaji borrégió világviszonylatban is.
A Tokaji borok különlegességét talán senkinek sem kell bemutatni. Nem csupán hazánkban, de világszerte is ismert és elismert borok kerülnek ki a borászok kezei közül évről évre ebből a régióból, ami egyre nagyobb érdeklődésre ad okot mind a turisták, mind a borkedvelők körében.
Egyesek szerint minden két legyártott üveg bor legalább egy üvegnyi hulladékot termel. Ez lehet a szőlő héja, a magja, a kimaradt hús és minden egyéb, ami a minőségi és egyéb követelmények miatt nem kerül üvegbe. Lássuk, mi készíthető ezekből a maradékanyagokból, illetve a már felbontott és el nem fogyasztott, akár Duna-borrégióban készült borból.
A Duna-borrégió körbejárása során kötelességünk beszélni a rozé és a régió kapcsolatáról. Fogadjátok szeretettel e heti cikkünket.
Tovább bolyongunk a Duna-borrégióban, ezúttal az étel-bor párosítás már-már imává vált szabályairól - és azok felrúgásáról -, valamint a nehezen párosítható csípős ételekhez illő borokról olvashattok.
A kövidinka az egyik legősibb magyar szőlőfajta. Nevének csengése is árulkodik eredetéről, hiszen méltán emlegethetjük az olyan magyar fajták sorában mint a királyleányka, kadarka vagy járdovány.
